Az Unióban csupán három ország inflációja nagyobb, mint a magyar

Európában az egyik legmagasabb a magyarországi infláció. Jóval nagyobb, mint a régió többi uniós országában. Szakértő segítségével mutatjuk be, miért kiugróak a magyar értékek, illetve mikor csökkenhetnek.


Toronymagasan a magyar infláció

Az infláció átlagosan 20,1 százalékkal haladta meg Magyarországon szeptemberben az egy évvel korábbi értéket a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint. A fogyasztói árak egy hónap alatt 4,1 százalékkal nőttek. A háztartási energia (62,1 százalékkal drágult) és az élelmiszerek (35,2 százalékot ugrott) árszintje emelkedett a leginkább. Ekkora inflációra 1996 harmadik negyedéve óta nem volt példa idehaza.

Az Eurostat ettől is nagyobb értéket mért, összesen 20,7 százalékos inflációt hazánkban. Mindössze négy tagállamban mutattak ki 20 százalék fölötti drágulást, Magyarországot csak Észtország, Lettország és Litvánia előzi meg. Az áremelkedés a régiós országokban is elmarad a magyarországitól: Csehországban 17,8 százalék, Lengyelországban 15,7 százalék, Szlovákiában 13,6 százalék és Romániában 13,4 százalék. Az uniós átlag 10,9 százalék, az eurózóna inflációja pedig 9,9 százalék.

Az Magyar Nemzeti Bank az elmúlt hónapokban rendszerint előre eltalálta az infláció mértékét, valamint egyéb elemzők is meglehetősen pontosan be tudták lőni. Virág Barnabás, a jegybank alelnöke szerint az inflációs csúcs teteje december-január környékén várható hazánkban. Ő nyilvánosan nem becsülte meg, hogy végül milyen magasan lehet a hullám teteje, viszont más szakemberek megtették: az elemzők rendre 22-23 százalékra lőtték be a csúcsát.

Mi áll a kiemelkedő magyar drágulás hátterében?

Erdélyi Dóra, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzője elmagyarázta az InfoRádióban, hogy mi okozhatja az európai szinten is kiemelkedő magyarországi árszintemelkedést. Elmondta, hogy korábban az energiaárak növekedése csak más termékeken keresztül hatott a hazai inflációra, de augusztustól közvetlenül is.

Emellett kiugróan drágultak az élelmiszerek, ami mögött leginkább a rendkívüli aszályhelyzet, illetve a forint árfolyamának jelentős gyengülése áll. De nem csak ez a két tétel okolható a kiugró árszintváltozásért.

A helyzet megértéséhez fontos kiemelni a munkaerő-piaci helyzetet. Ha feszes a munkaerő-piaci állapot, magas a betöltetlen álláshelyek száma és alacsony a munkanélküliség, akkor nehezebb új munkaerőt találni a munkáltatóknak. Ez a bérek emelkedéséhez vezet, a kelet-közép-európai és a balti országokban már több éve a keresetek tíz százalék körüli növekedést mutatnak, a magyar ennél jóval nagyobb: 15 százalék körüli

- magyarázta az elemző.

Tehát növekszik az elkölthető jövedelem, ezért a fogyasztás is, így nincs, ami visszafogja az áremelkedést. Emiatt egyre magasabbra kerül a maginfláció.

The Conversation

Ne hagyd ki!