Hazánkban a túlóravállalás lehet a munkavállalók egyik megoldása arra, hogy ne értéktelenedjen el a fizetésük. Azonban a többletmunkának ára van: az ember magánélete vagy az egészsége is rámehet a hosszabb munkanapokra – figyelmeztet a szakértő.
Dolgozhatunk több órát az infláció miatt?
Az alacsonyabb fizetésű munkavállalóknál előfordulhat, hogy többet akarnak dolgozni manapság, hiszen a magas infláció miatt annyit csökken a pénzük értéke, hogy muszáj többletbevételre szert tenniük, így javítva az életkörülményeiken. Azonban számos cég bevétele zsugorodik napjainkban, így kérdés, hogy hány vállalat kínálhat erre lehetőséget – idézi Karácsony Zoltánt, a HR Portál álláspiaci szakértőjét a VG.
A szakember elmondta, hogy a fiatalabb korosztályoknál fontosabb lett a munka és a magánélet egyensúlya az utóbbi években, ezért kevésbé nyitottak a túlórára. Mellettük jellemzően a családosok sem keresik a pluszmunka lehetőségét. Azonban a gyárakban betanított munkát végző vendégmunkások (például ukránok, szerbek, filippínók és mongolok) kifejezetten sok túlórát vállalnak.
Karácsony Zoltán mindemellett figyelmeztetett a kötelező túlóra veszélyeire: növeli a fluktuációt, a 2018-ban elfogadott túlóratörvényben szereplő maximális időkeret kihasználása pedig a maradók egészségére és munkahatékonyságára is rossz hatással lehet.
Toronymagasan az infláció
A fogyasztói árak átlagosan 20,1 százalékkal haladták meg szeptemberben az egy évvel korábbi értéket a KSH legfrissebb adatai szerint. A fogyasztói árak egy hónap alatt 4,1 százalékkal nőttek. A háztartási energia és az élelmiszerek árszintje emelkedett a leginkább. A rezsicsökkentés szabályainak augusztus elsejétől hatályos módosítása következtében az előbbi 62,1 százalékkal drágult, az utóbbiak ára pedig 35,2 százalékkal emelkedett. Ekkora inflációra 1996 harmadik negyedéve óta nem volt példa Magyarországon.
Még rosszabb hír, hogy a szakemberek nem itt látják a mostani inflációs hullám tetőzését. Szerintük az előző hónapok dinamikája alapján például az élelmiszereknél a 40 százalékot is karcolhatja az éves áremelkedés októberben.
Virág Barnabás, az MNB alelnöke szerint az inflációs csúcs teteje december-január környékén várható. Ő nyilvánosan nem becsülte meg, hogy végül milyen magasan lehet a hullám teteje, viszont más szakemberek megtették: az elemzők rendre 22-23 százalékra lőtték be a csúcsát.
Sokan inkább külföldön próbálkoznak
Úgy tűnik, hogy sok magyar a túlóra helyett inkább külföldön próbál nagyobb jövedelemhez jutni. Ausztriában például több mint 114 ezer magyar dolgozott júliusban az osztrák társadalombiztosítási adatbázis alapján. Tíz éve a számuk „csupán” 40 ezer volt.
Összesen 560 ezerre becsülhető az elvándorolt magyarok száma. A kivándorlás a 2004-es uniós csatlakozásunk után ugrott meg, valamint a 2010-es évek elején, a gazdasági válság alatt ismét nagyra nőtt.
A legnagyobb arányban a magyarok az Egyesült Királyságba, Németországba és Ausztriába vándoroltak ki. A szigetországban 160-200 ezer honfitársunk élhet, a németeknél 200 ezer, Ausztria és Magyarország között pedig a napi szinten ingázók száma is jelentős.
