A GKI Gazdaságkutató Zrt. (GKI) közölte a napokban, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) áprilisi inflációs adatainál több mint kétszer nagyobb áremelkedést érzékel a lakosság. Erre a mai napon reflektált a KSH.
Magasabbnak érezzük az inflációt?
Szerdán írtunk róla, hogy a hivatalos inflációs adat szerint a fogyasztói árak áprilisban 9,5 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ehhez képest a GKI, ezer háztartás körében végzett, reprezentatív felmérése szerint a lakosság 22 százalékos áremelkedést érzékelt.
Igaz, a 22 százalékos adat nem tényeken (például árfelírás, kérdőív stb.), hanem érzékelésen alapszik (melyeket erősen torzíthatnak a közelmúlt eseményei). Azonban lehet alapja az érzetnek. Ezt részben statisztikai okokkal, részben a megfigyelési módszertannal indokolta a GKI, amelyek torzíthatják az eredményeket.
Sok tényező befolyásolhatja az érzékelést
Téves módszertani ismeretekből kiinduló, az érzékelt inflációt a valóssal szembeállító kutatás alapján kritizálja a Központi Statisztikai Hivatal inflációmérését a GKI Gazdaságkutató Zrt, azt a látszatot keltve, mintha a szubjektív érzékelés pontosabb képet adna a tényeknél. (…) Számos olyan pszichológiai tényező létezik, ami megmagyarázza, miért magasabb az egyén által érzékelt infláció, mint a hivatalosan mért. A hivatalos statisztika ad pontos képet a teljes gazdaságot átlagosan jellemző árváltozásról, nem a szubjektív, egyénileg érzékelt infláció
− fogalmazott Quittner Péter, a KSH Fogyasztói árak osztályvezetője.
A szakember az érzékelést torzító körülményként nevezi meg egyebek mellett a negatív emlékek mélyebb rögzülését, valamint a külső források (média, másoktól hallott hírek) hatását is, amelyek akár pontatlan emlékekké is válhatnak és módosíthatják az infláció érzékelését. Továbbá az egyén könnyebben fel tudja idézni a napi szinten vásárolt termékek, például az élelmiszerek árváltozását.
Tekintve, hogy a jelenlegi helyzetben a leggyakrabban vásárolt termékkör, azaz az élelmiszerek ára emelkedik leginkább, nem meglepő, hogy az érzékelt infláció és az árváltozást objektíven mérő hivatalos fogyasztóiár-index közötti különbség emelkedett az elmúlt hónapokban
– tette hozzá a szakértő.
Megalapozott és transzparens módszertanra hivatkozik a KSH
A Hivatal szerint a GKI tévesen feltételezi, hogy az eltérésnek oka lehet az, hogy a KSH a két évvel korábbi súlyoknak megfelelően súlyozza a megfigyelt árakat. A KSH ugyanis 2021 óta a legfrissebb, azaz a tárgyidőszakot megelőző év első három negyedévének adatait is felhasználja. Továbbá évente felülvizsgálja a reprezentánsok körét, és azt az előző évre vonatkozó információk alapján határozza meg. Egy reprezentánson belül az árfelírás több márkára kiterjed. Az összeírók a boltokban pedig a leggyakrabban vásárolt termékeknek az árát írják fel.
Az MTI által közölt cikk alapján a GKI kiemeli, hogy »ráadásul a felírás is a boltok egy viszonylag szűk körére terjed ki«, miközben az árösszeírás országos szinten közel 11 ezer boltot vagy szolgáltatóhelyet érint, amelyekből reprezentánsonként országosan összesen maximum 130 árat gyűjt össze havonta a KSH. Ez nem nevezhető szűk körnek, kiváltképp akkor, ha a lakosság érzékelt inflációjával vetjük össze, amely egy-egy személy esetében általában egy-két bolt néhány termékére terjed ki, ráadásul, azon termékek száma, amelyeknek az árára pontosan vissza tudnak emlékezni a megkérdezettek, szintén korlátozott
– mondta Quittner Péter.
