Különleges "jelenség"
A pekingi Kínai Tudományos Akadémia pszichológusai és idegtudósai érdekes kutatást végeztek a közelmúltban: arra voltak kíváncsiak, a nosztalgiázás hogyan befolyásolja az emberek agyi aktivitását. A vizsgálatban résztvevőket egy fMRI, azaz egy funkcionális mágneses rezonancia képalkotó gépre kötötték, amely az agyi aktivitást méri. Ezt követően 26 darab „nosztalgikus” képet mutattak nekik, egyebek között régi rajzfilmekről, iskolai játékokról és népszerű édességekről.
Amint végeztek a képekkel, különböző szintű fájdalomnak tették ki őket egy kis hőgenerátor segítségével, amelyet a jobb alkarjukon helyeztek el. Agyi tevékenységüket egy kontrollcsoport eredményeivel hasonlították össze, melynek tagjai olyan képeket nézegettek a teszt előtt, amelyek nem váltottak ki semmilyen nosztalgikus érzést.
A kutatók megállapították, hogy azok az emberek, akiknek gyermekkorukat idéző képeket mutattak, alacsonyabb szintű fájdalmat éreztek. Esetükben csökkent aktivitást mértek két agyi régióban, amelyek összefüggésben állnak a fájdalommal: a bal lingvális és a parahippocampális gyrusban.
A nagy rejtély
Jelentésükben a kutatók megjegyezték, régóta köztudott, hogy a nosztalgia csökkenti a fizikai fájdalomérzetet, de ennek tudományos oka a mai napig sem ismert. A kínai Kantonban található Szun Jat-Sen Egyetem pszichológusainak 2012-es tanulmánya például azt találta, hogy az épp nosztalgiázó pácienseik hosszabb ideig tudták egy vödör jeges vízben tartani a kezüket, mint azok, akiktől azt kérték, gondoljanak egy hétköznapi dologra a kísérlet alatt.
A pekingi csapat most előállt egy lehetséges magyarázattal:
Tanulmányunkban megállapítottuk, hogy a talamusz kulcsszerepet játszik abban, hogy funkcionális kapcsolat alakuljon ki a nosztalgia és a fájdalom között, ami a nosztalgia lehetséges fájdalomcsillapító moduláló mechanizmusára utal.
Más szavakkal, a nosztalgia és a fájdalom érzetei az agy ugyanazon részéből származnak, és az egyik érzése segíthet csökkenteni a másik érzését.
Egy szó, mint száz, ha fáj valamid, kapj elő egy régi fotóalbumot, vagy tegyél be egy mesét, ami a gyerekkorodra emlékeztet. A siker ugyan nem garantált, de a legrosszabb, ami történhet, hogy megcáfolod a tudósokat és egy kicsit tovább küzdesz a fájdalommal.
