Felforgatta a tőzsdét a DeepSeek kínai mesterséges intelligencia megoldás, amely egy kis- és közepes vállalkozás számára is elérhetővé teheti a legfejlettebb technológiát.
A kínai csoda
Január 27-én néhány óra leforgása alatt az Nvidia részvény tőzsdei értéke 560 milliárd dollárral csökkent. A zuhanáshoz az adta a felütést, hogy a DeepSeek kínai startup AI asszisztense megelőzte a rivális ChatGPT-t, és a legtöbbet letöltött és legjobb értékelésű AI alkalmazás lett az Apple alkalmazásáruházában az Egyesült Államokban. Jóllehet, a DeepSeek már december végén elindította ingyenes, nyílt forráskódú, nagy nyelvi modelljét, de akkor még néhány szakértőn kívül kevesen dörzsölték a szemüket. A kínai Hangcsou városából, az Alibaba otthonából indult start-up azt állította, hogy a ChatGPT olcsóbb, hatékonyabb és gyorsabb riválisát mindössze két hónap alatt fejlesztették ki, 6 millió dollár alatti költséggel. Az összeg azért volt megdöbbentő, mert a Meta például csak idén 65 milliárd dollárt költ általános AI-infrastruktúra fejlesztésekre, a Microsoft szintén 2025-re 80 milliárd dollárt kíván beruházni az AI-hoz is kötődő adatközpontokra.
Nem eszik olyan forrón az MI-t
Néhány nap után csitultak a kedélyek. Nem volt teljesen igaz az, hogy a semmiből pár millió dollárért, a nyugati világban már megszokott, hálózatba kapcsolt, nagy teljesítményű hardverek nélkül csodát teremtettek. David Sacks, a Fehér Ház AI- és kriptoügyekért felelős tanácsadója a Bloombergnek úgy nyilatkozott, hogy bizonyítékok vannak arra, hogy a DeepSeek az OpenAI modelljeire támaszkodott és egy másik interjúban megkérdőjelezte azt is, hogy mennyi és milyen chipen is zajlott a fejlesztés. Több ország megtiltotta a DeepSeek használatát, adatvédelmi és biztonsági okokra hivatkozva. Gyorsan kiderült az is, hogy több kínai és nyugati vállalat is kínál már hasonló AI- megoldást. Mégis ezt a nevet meg fogjuk valószínűleg őrizni a történelemben.
Kevesebbért sokkal többet
A DeepSeek és társainak legnagyobb áttörése a kisebb számítási kapacitás használata és költséghatékony szoftveres kezdeti betanítási módszerek alkalmazása. Ezeket a korábban már a nyugati cégeknél is ismert, de elhanyagolt módszereket bevetve, felgyorsulhat majd az újabb termékek és szolgáltatások fejlesztése és szélesebb körűvé válik az AI felhasználása. Kezdetben talán összességében tényleg kevesebb energiára, adatközpontra, chipre lehet szükség. A Nature első becslései szerint akár a korábbi fejlesztésekhez szükséges elektromos áramfelhasználás ezzel a tizedére csökkenhet. De ez a szakasz a várakozások szerint nem tart majd sokáig. William Jevons angol közgazdász még 1865-ben figyelte meg, hogy a szén hatékonyabb felhasználásához vezető technológiai áttörések növelik a szénfogyasztást. A Jevons-paradoxon azt sugallja, hogy hiába kell majd kevesebb chip, víz, áram egy egységnyi fejlődéshez, összességében nőhet a kereslet.
Felpörgő fejlesztések
A kínai autógyártó, a BYD február elején közölte, hogy a DeepSeek mesterséges intelligenciáját is integrálja az új vezetést segítő rendszerébe, amely így számos modellben elérhetővé válik. Nem kellett tehát 30 nap, hogy az elmélet megtalálja a gyakorlati alkalmazását. Ha a mostani tendenciák kitartanak, véleményem szerint hamarosan egy kis vagy középvállalkozás is alacsony költséggel kihelyettesítheti logisztikai, pénzügyi, ügyfélszolgálati, marketing és más feladatait egy számára optimalizált, saját AI modellel. Ehhez pedig nem kevesebb, hanem több alapanyagra, hardverre, adatközpontra és energiára lehet szükség.
