A kutatások alapján óriási lehet az alacsony végzettségű szülők gyerekeinek a lemaradása a felsőfokú végzettségűekéivel szemben. Érdekes adat, hogy amíg az iskolázottabbak több időt fordítanak a gyermekeikre, addig az alacsonyabb végzettségűek jellemzően inkább a házimunkára fókuszálnak.
Nagy lemaradásban lehetnek az alacsonyabb iskolai végzettségűek gyermekei
Kutatások bizonyítják, hogy számottevő különbségek vannak a különböző társadalmi csoportokhoz tartozó gyerekek készségei között. A kutatók nagyjából egyetértenek abban, hogy az alacsony iskolázottságú szülők jellemzően kevesebbet beszélgetnek a gyermekeikkel, kisebb szókinccsel rendelkeznek, több felszólító mondatot és kevesebb kérdést használnak, mint a magasabb végzettségűek. A nevelési gyakorlatukban kevesebb a bátorító és több a neheztelő elem, mint az iskolázottabb szülőknél, ami rosszul hat a gyerekek fejlődésére - írja a Qubit.
Az Egyesült Államokban két évig negyven családot figyeltek meg kutatók. Azt találták, hogy a hátrányos helyzetű háztartásokban élő gyermekek hároméves korukig 50 százalékkal, 30 millióval kevesebb szót hallanak a szüleiktől, mint a magasan képzett értelmiségi szülők gyerekei.
Emellett azt is kimutatták, hogy a szegényebb családok gyermekei több időt töltenek otthon. Ez azért probléma, mert így kevésbé szerezhetnek a közvetlen környezetüktől eltérő tapasztalatokat, ami segíti a mentális fejlődésüket.
Magyarországon is kutatták a témát
Az amerikai mellett több magyar tanulmány is született a témában. Például a Szegedi Tudományegyetem egyik kutatása arra világított rá, hogy a különböző társadalmi rétegekből származó gyerekek között hatéves korra jelentős különbségek keletkeznek az alapkészségek tekintetében.
Egy másik hazai felmérés szerint pedig óvodáskorban a matematikai és az olvasási készségek fejlődésével összefügést mutat a közös meseolvasás, a társasjátékozás, a családi kirándulás és a kulturális programok. Emellett iskoláskorban a sok saját könyv, a nyári táborok és az otthoni zenélés hangszeren is jelentőséget kaphat. Akiknek több jutott ezekből, azok jobban fejlődtek.
A legfrissebb hazai kutatás
Hajdu, Kertesi és Kézdi új kutatása (Kézdi Gábor közgazdász időközben elhunyt – a szerk.) pedig arra mutat rá, hogy az értelmiségi szülők határozottan több időt fordítanak a gyerekeikre, mint a kevésbé iskolázottak.
Viszont fordított a helyzet a háztartási munkában. Az alacsony iskolázottságúak (anyák és apák egyaránt) szignifikánsan több időt töltenek házimunkával, mint az iskolázottabb szülők.
A kutatók megjegyzik, hogy ezeket a megfigyeléseket a nemzetközi példák is igazolják.
