A pandémia és az ehhez kapcsolódó lezárások nyertesei – ha lehet ilyet mondani egyáltalán – a webáruházak, hiszen ahogy korlátok (és a négy fal) közé szorultak a vásárlók, elkezdtek új lehetőségek felé fordulni.
Azok is rákaptak az online rendelésekre, akik korábban nem vásároltak így, és azok is elkezdték ízlelgetni az online, bankkártyás fizetést, akik egyébként bizalmatlanok ezzel a formával.
Ez azt jelentené, hogy egy fizikai üzlettel megáldott boltnak teljesen befellegzett, és innentől csak a webáruházaknak áll a világ?
Nem. Természetesen nem.
De ez az év bebizonyította, hogy azok tudnak sikeresek lenni, akik az online világban is jelen vannak, és ügyesen használják ki a különböző digitális megoldásokban rejlő erőt.
Igaz ez azokra is, akik elsősorban a hagyományos világban erősek, legyenek azok akár éttermek, pékségek, vagy mezőgazdasági boltok.
Ebben a cikkben összegyűjtöttem pár olyan módszert és tippet elsősorban a Facebook és az Instagram megoldásain keresztül bemutatva, ami kifejezetten az ilyen cégeknek segít abban, hogy megállják a helyüket a rohamléptekkel digitalizálódó világban, és minél többet kihozzanak az egyedi, webáruházakkal szembeni előnyükből.
Mi? Hogy van előnye egy fizikai üzletnek egy webáruházzal szemben?
Igen!
Ez pedig pont az offline létből, a személyes találkozás lehetőségéből, a lokációból és az azonnali rendelkezésre állásból fakad. Ezeket ugyanis mind ki lehet használni a digitalizálódás lépéseiben, és lehet belőlük előnyöket faragni az online marketing során.
Kezdjük az alapokkal!
Milyen online jelenlét kell egy cégnek ma? Persze ez cégformától függ, de amire mindenképpen szükség van, az egy weboldal, egy e-mail cím adatbázis, valamint jelenlét azokon a közösségi platformokon, ahol a vásárlóink közül a legtöbben, a legtöbb időt töltik el.
Ez az esetek nagy részében a Facebookot és az Instagramot jelenti, de vannak olyan cégek (például akinek gasztronómia, barkácsolás, lakberendezés, divat a profilja), akinek érdemes jelen lenni Pinteresten is.
Ezeken felül pedig egyre inkább jó felület a YouTube, ahova videókat tölthetünk fel, de kifejezetten érdemes megjeleníteni a céget a Google Cégem felületén is, ahol nem csak a címet és a leírást adhatjuk meg, hanem időként frissítéseket, aktualitásokat is közzétehetünk. Ebben a cikkben elsősorban a Facebook és az Instagram jelenlét alapjait nézzük meg, így fókuszáljunk ezekre!
A Facebookon fontos, hogy ha már cégünk van, akkor cégként is legyünk jelen!
Ne egy új privát profilt regisztráljunk cégnéven (vagyis ne egy Kovács vezetéknevű és Bt. keresztnevű embernek készítsünk közösségi jelenlétet), hanem egy úgynevezett Facebook oldalt készítsünk!
Ez lesz a cégünk hivatalos felülete, aminek a névjegyét érdemes minél pontosabban kitölteni. Meg kell adni a leírás mellett a címet, a nyitvatartási órákat, telefonszámot is többek között, plusz az olyan kötelező elemeket, mint az Adatkezelési tájékoztatónk linkje. Egy Facebook oldal a weboldalunk mellett már önmagában is hasznos, de sok cégnek érdemes Facebook csoportot is üzemeltetni.
Például egy kisbolt legjobb vevőket összegyűjtve tud olyan közösséget építeni, ahol egészséges életmóddal kapcsolatos tippeket adhatnak egymásnak az emberek, vagy egy mezőgazdasági bolt össze tudja gyűjteni a környékbeli hobbikertészeket, így segítve őket a mindennapjaikban.
Míg a Facebook oldal a „hivatalos" kommunikációs felület tud lenni, a Facebook csoport az a kapcsolatépítési lehetőség, ahol a tulajdonoson kívül a tagok is tudnak témákat feldobni és erős kapcsolatokat építeni.
Ha Instagramon is szeretnénk jelen lenni (mert pl. a vásárlóink között sok a 25 alatti fiatal), akkor itt is regisztráljunk egy privát profilunktól független felületet, amit állítsunk át Üzleti profillá. Így fogjuk tudni igazán jól kihasználni a marketing lehetőségeket, legyen az a statisztika vagy a hirdetés.
Az Üzleti Instagram profilunkon is meg tudunk adni olyan elérhetőségi adatokat (e-mail, telefon, cím, stb.), ami segíteni fog abban, hogy a vásárlóink, vagy a potenciális új ügyfeleink megtaláljanak minket az online világon kívül is.
Hogyan vezessük be az online felületeinket?
Ok, van már Facebook oldalunk, esetleg csoportunk, Instagram profilunk. De ezeket nem ismeri senki, nem olvassa senki. Akkor mit kezdjünk velük?
Természetesen fontos, hogy ismertessük meg ezeket a meglevő és a jövendő vásárlóinkkal is! Ennek számos módja van online és offline egyaránt.
Kezdjük az utóbbiakkal!
Amikor még korábban azt írtam, hogy egy fizikai boltnak rengeteg előnye van egy tisztán online céggel szemben, akkor a rendszeres találkozásokra gondoltam.
Arra, hogy a vevők és az érdeklődők rendszeresen bejönnek a boltba, leülnek az étterembe, elmennek a kirakat előtt az utcán, stb.
Ez pedig olyan izgalmas lehetőség, amit kár kihagyni.
Hiszen akivel találkozunk, azt rá lehet venni arra, hogy jelentkezzen be online, vagy adja meg az adatait, vagy kezdjen el követni valamilyen közösségi felületen.
Ezt megtehetjük egyesével, például a fizetéskor megkérjük a vevőt, hogy kövessen minket Facebookon, vagy csatlakozzon a csoportunkba. Ahogy mondom: szépen kedvesen megkérjük a beszélgetés során, sőt, ha kell segítünk is neki, és megmutatjuk, hogyan.
Nyilván erre nem mindig van lehetőség, de arra azért igen, hogy a vásárlók kezébe adjunk egy szórólapot, amelyiken elhelyezünk egy QR kódot [ide kell majd minta] vagy egy rövid linket. Így a vevőket rávehetjük, hogy egyszerűen, a telefonunkat használva jussanak el a közösségi felületünkre, vagy a weboldalunknak arra a részére, ahol fel tudnak iratkozni a hírlevelünkre.
Persze ha a vevőink nem nagyon használnak okostelefont, akkor sincs veszve semmi, de kicsit több dolgunk lesz. Ebben az esetben egyszerűen egy szórólapon gyűjtsük be az adataikat, amiket utána kézzel viszünk be a hírlevél adatbázisunkba.
Sokszor nem elég annyit mondani, hogy regisztráljanak vagy kövessenek csak úgy.
Jobb, ha ehhez valami plusz ösztönzőt használunk. Például felhívjuk a figyelmüket, hogy kövessenek Instagramon, mert minden héten ott tesszük közzé az akciós termékeink listáját. Vagy azért iratkozzanak fel a hírlevélre, mert mindenki kap egy 10%-os kupont, amit a következő alkalommal beválthat. Persze ezeket az ajánlatokat nem csak a vevőknek érdemes megmutatni. Ki kell rakni a kirakatba, a bolt előtti megállítótáblára vagy – például egy étterem vagy kávézó esetén - az asztalokra, vagy az étlapba.
Így folyamatosan tudjuk növelni a hírlevél adatbázisunk méretét vagy a közösségi felületeink követői számát a legjobb célcsoportból, ami csak létezik: azok közül, akik már jártak nálunk.
Nade például egy pékség mit tegyen?
Ok, elkezdenek követni minket, vagy elkezdenek feliratkozni. Mit tegyünk?
Például ha pékség virágbolt a vásárlóit hírlevél feliratkozásra vesz rá azzal, hogy online kupont fog küldeni, akkor nyilván érdemes tényleg egy online kupont küldeni azonnal, e-mailben. De érdemes megtenni azt is, hogy a kupon mellé berakja 1-2 közösségi oldalának a linkjét azzal, hogy kövessék itt is, mert itt értesülnek a további újdonságokról, kapnak hasznos cikket, ami érdekli őket.
Különösen jó megoldás, ha megkéri a pékség a feliratkozókat, hogy írjanak egy ajánlást a Facebook oldalára, vagy a Google Cégem profiljához.
A későbbiekben pedig újra és újra tud hasznos, érdekes, vonzó híreket, vagy éppen ajánlatokat küldeni e-mailben vagy Facebookon, Instagramon. Ezzel pedig erősebb kapcsolatot tud kialakítani a vevőkkel, és az egyszeri vásárlók esetében is újravásárlások sorozatát indíthatja el.
Persze ezeket a megoldásokat nem csak azok használhatják, akik bolttal rendelkeznek. Jó lehet azoknak is, akik vásárokon, piacokon értékesítenek. Rájuk főként jellemző, hogy ritkábban találkoznak a vevőkkel, pedig lehet, hogy érdemes lenne őket újra elérni.
Érdemes a vásárokon, piacokon is feliratkoztatni az érdeklődőket, hiszen így azokat is rá lehet venni egy későbbi vásárlásra, akik a helyszínen erre nem nyitottak.
Vevők keresése online
Persze a fizikai üzletekkel rendelkezőknek sem kell lemondani az online világ célzási lehetőségeiről. Sőt ebben is vannak egyedi lehetőségeik.
Hiszen például a Facebook vagy az Instagram hirdetéseknél el tudják érni azokat, akik a botjukhoz közel tartózkodnak. Meg lehet adni a bolt címét, azt, hogy hány kilométeres körben keresünk embereket, majd létre tudunk hozni egy olyan hirdetést, amelyik segít az útvonaltervezésben, vagy felkínálja az azonnali telefonálás lehetőségét.
Így például egy étterem tudja hirdetni az ebédmenüt minden hétköznap 10 és 13 óra között azoknak, akik 1-2 km-es körön belül vannak.
Egy nőidivat bolt hirdethet azoknak a hölgyeknek például, akik 2-3 km-en belül vannak, és érdeklődnek bizonyos márkák iránt.
Egy mezőgazdasági bolt megszólíthatja azokat például, akik 15-20 km-es körön belül vannak, és különböző agár témák iránt érdeklődnek.
Azoknak, akiknek pedig több boltjuk van azt is megtehetik, hogy részben automatizálva hoznak létre olyan hirdetéseket, amelyik az egyes boltok környezetében tartózkodó emberekhez jutnak el, és amik az egyes boltok címét mutatják meg a hozzájuk kapcsolódó térképrészlettel együtt.
A hirdetési lehetőségekre nézzünk pár megoldást és példát!
Hirdetés lokáció alapon: ilyenkor a kiválasztott területen élő vagy éppen ott tartózkodó embereket tudjuk elérni hirdetéssel. A kiválasztott terület lehet egy város, egy megye, vagy egy „leszúrt" pont 1 km-es sugarú környezete, vagy akár ezek kombinációja. Így például végig tudjuk célozni a Balaton déli partján tartózkodókat, vagy a Duna menti településeket, ha ott van a célcsoportunk.
Érdeklődési terület: annak alapján tudunk így célozni, hogy, mit teszünk a közösségi médiában, milyen oldalakat követünk, milyen témákra kattintunk, milyen weboldalakat látogatunk meg, milyen eszközöket használunk. Az online platformok ugyanis profilt építenek minden egyes felhasználóról, így ki rá lehet célozni például a társasjátékok iránt érdeklődőkre, a szülői feladatok iránt érdeklődőkre vagy éppen azokra, akiknek a bank befektetések a fontosak.
Demográfia: a közösségi oldal számára megadott adatok alapján lehet kiválasztani a hirdetés célcsoportját. Például életkor, nem iskola, munkahely, családi állapot jöhet itt szóba, ezekkel azonban vigyázni kell, mert előfordulhat, hogy nem tudja egy felhasználó, hogy meg lehet ilyet adni, de az sem ritka, hogy direkt adnak meg téves információt, például az életkornál.
Hirdetői adatok: a hirdetők által megadott adatok is lehetnek célzások alapjai. Például ha technikai megoldások (pl. a Facebook Pixel) segítségével meghatározzuk, kik jártak a weboldalunkon, akkor őket újra elérhetjük azért, hogy fejezzék be a vásárlást. De a vásárlóinkhoz hasonló embereket is kerestethetünk a a hirdetési platformokkal.
Ez utóbbi nagyon fantáziadúsan használható. Például ha a boltunkban vásárlókat, vagy az éttermünk vendégeit rávezetjük a weboldalunk egy zárt részére, akkor a Facebook segíthet nekünk a weboldal látogatókhoz hasonló embereket keresni. Így kihasználhatjuk a big datában rejlő lehetőségeket, amihez a saját adataink szolgáltatnak alapokat.
A vevőszerzés soha nem volt egyszerű, az egyre nagyobb versenyben pedig előnybe kerültek az online gyökerű cégek. De könnyen visszaszerezhetik a fizikai üzlettel rendelkező cégek, ha kihasználják a lehetőségeiket. Sok sikert hozzá!
