Ugrásszerűen megnőtt azoknak az eseteknek a száma, amikor a szülők a nyolcadik osztály elvégzése előtt kiveszik a gyereküket az általános iskolából azért, hogy hat- és nyolcosztályos gimnáziumokban folytathassák a tanulmányaikat – mutattak rá oktatáskutató szakemberek.
Nagyon népszerűek lettek a hat- nyolcosztályos gimnáziumok
Országszerte egyre kevesebb a középiskolás diák, miközben dinamikusan növekszik a diplomás szülők száma és aránya. Ennek a kettős hatásnak lehet az eredménye, hogy azok a - leginkább felsőfokú végzettséggel rendelkező - szülők, akik a lehető legjobb iskolai körülményeket akarják biztosítani a gyermekeiknek, sorra veszik ki őket az általános iskolákból a nyolcadik osztály elvégzése előtt, és adják be hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba – írja magyar oktatáskutató szakemberekre hivatkozva a Qubit.
A hagyományos, négyosztályos gimnáziumokba is túljelentkezés van, azonban a hat- és nyolcosztályosokba ugrásszerűen növekszik a felvételizők száma. Úgy tűnik, mintha a diákok és a szüleik „menekülnének” az általános iskolákból – világítanak rá a kutatók.
Több probléma lehet a hazai oktatással
A statisztikák valóban azt mutatják, hogy nőtt a hazai diplomások száma, azonban így sem éri el az uniós átlagot. Az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet - Organisation for Economic Co-operation and Development) évente összehasonlítja a 38 tagállama és más együttműködő országok oktatási rendszereinek alapadatait és teljesítményét. A jelentésük nemzetközi kontextusban mutatja be a magyar oktatási rendszer teljesítményét is.
A legújabb kutatásukból kiderül, hogy Magyarországon a felsőfokú képzésben résztvevők százalékos aránya 2000 és 2021 között nőtt. A magyar növekedés azonban nem érte el sem az EU, sem az OECD-átlagot. Európában csak Olaszországban alacsonyabb a diplomások aránya. A magyarországihoz hasonló szintről indulva átlag feletti emelkedést produkált a régióban Lengyelország és Szlovákia is.
A magyar ifjúsági munkanélküliség kicsivel átlag alatti, a foglalkoztatottság aránya pedig a diplomások közt az egyik legmagasabb.
Ez azzal is összefügg, hogy nincs elég diplomás, éppen ezért az elérhető relatív kereseti nyereség is magasabb. Ez igaz a 25-34 évesek körében is, negyedik legjobbak vagyunk. A munkaerőpiac jóval több diplomást fel tudna szívni valószínűleg
- nyilatkozta Lannert Judit oktatáskutató.
Másokhoz képest keveset fordíthatunk az oktatásra
2019-ben az egy felsőoktatásban tanuló diákra jutó, dollárra konvertált magyarországi ráfordítás a kilencedik legalacsonyabb volt az OECD-országok között. Emellett a gimnáziumi képzésben tanuló magyar diákokra jutó pénzösszeg is a nemzetközi átlagok alatt szerepelt. Csak Szlovákiában, Litvániában, Török- és Görögországban volt kisebb mint hazánkban. A GDP-arányos ráfordításnál pedig Magyarország mutatta a harmadik legalacsonyabb értéket.
