A tévéből épp úgy áradnak az infók, mint a rádióból, a sajtóból, az internetről és a közösségi oldalakról. Manapság nem túlzás azt állítani, hogy információs dömpingben élünk, ami félig jó, félig rossz hír. A jó oldal abban nyilvánul meg, hogy a tájékozódás egyszerűbb, mint valaha. Ugyanakkor az érem másik fele, hogy a rengeteg információ között pont a lényeg veszhet el.
A célzott információk könnyebben befogadhatóak?
Igen. A tartalom marketing tulajdonképpen erre törekszik. Bár számtalan fajtája ismert, de általánosan elmondható, hogy a lényeg a kapcsolati híd megteremtése. Ezen a hídon keresztül aztán áramolhatnak azok az információk, amik adott esetben ezer százalékosan relevánsak. A célközönség, mint fogalom, ezen a területen kulcsfontosságú, mert nagyjából az az első kérdés, hogy ki a célcsoport? Ez a termékek, a szolgáltatások, az adott márkák eladásakor kihagyhatatlan fázis. Ugyanis azzal együtt, hogy eldől kik az érintettek, kik azok, akiknek igazán érdekesek lehetnek az infók, az is egyértelművé válik, hogy a kommunikáció során milyen nyelvezet, milyen tartalomösszetétel alkalmazása a javasolható. Teljesen evidens, hogy egy diákokat célzó kezdeményezés simán élhet a szleng eszközeivel, sőt ajánlható is ez a fajta lazaság, ugyanakkor ez az a nyelvezet, ami más korosztály esetében nem, hogy nem célravezető, hanem határozottan hátrányos. Szóval mindenképpen érdemes alaposan tisztázni és körbejárni a részleteket. A tervezésnek pontosan ezért jut főszerep, mert ekkor derülhet fény az aprónak tűnő, mégis jelentőséggel bíró momentumokra.
Szóval igen, az életkor, a lakhely, vagy éppen a végzettség olyan adatok, amik a célközönség meghatározása szempontjából elengedhetetlenek. Aztán az sem mindegy, hogy mi jellemzi az online médiafogyasztást? Milyen oldalak kerülnek előtérbe? Ott vannak a közösségi site-ok az élen, vagy inkább másfelé terelődik a figyelem? A tartalmak milyensége sem mellékes: a szöveges anyagok jutnak el előbb a címzettekhez vagy a videós, képi tartalmak azok, amik minden tekintetben nagyobbat szólnak? Végül az sem mindegy, hogy a célcsoport tagjai mikor érhetőek el online? Inkább reggelente, a forró kávé szürcsölgetése közben kapják elő a mobiljukat, táblagépüket, nyitják fel a laptopjukat, kapcsolják be a számítógépüket, vagy mondjuk napközben, ebédszünetben aktívak, esetleg az esti órákban szörfölnek a legszívesebben?
A kérdések tovább specializálhatóak?
Természetesen, iparágtól, tevékenységi körtől függően a releváns kérdések tovább bővíthetőek. Ha megvannak a válaszok is, akkor már nagyszerűen behatárolhatóak azok a marketinges eszközök, amelyeknek a segítségével a legjobb eredmények várhatóak.
Csak egy példát említve, a szöveges tartalmak között a fiatal korosztály tagjai örömmel kattintanak a blogbejegyzésekre vagy a Facebook-posztokra, a közép korosztály szívesen iratkozik fel hírlevelekre, míg az idősebbek kifejezetten keresik a különböző kutatásokat, szakmai előadásokat. Nyilván ez most a teljesség és pláne a specializáció igénye nélküli felsorolás, de jól látszik, hogy mennyire lényegesek az úgynevezett „részletek”.
