Változtak az adóellenőrzés szabályai a közelmúltban

Sok adózó nem tudja érvényesíteni a jogait bizonyos esetekben adóellenőrzéskor a szakértő szerint. Különösen érdemes odafigyelni rá, hogy mikor „záródik” a bizonyíték-előterjesztési időkapu.


Új szabályok az adóellenőrzéskor

Módosították az adózás rendjéről szóló törvényt és bevezették a novációs tilalmat. Ennek értelmében a cégeknek és a magánszemélyeknek 30 napjuk van egy esetleges adóellenőrzés után arra, hogy észrevételt tegyenek – írj az infostart.hu Bulátkó Ottó, az RSM adóüzletág-menedzserére hivatkozva.

Az ellenőrzést lezáró jegyzőkönyv észrevételezési szakaszát követően zárul a bizonyíték-előterjesztési időkapu. Ez azt jelenti, hogy egy adózónak nem lehet olyan új tényt állítani, olyan új bizonyítékra hivatkozni, amelyről az elsőfokú döntés meghozatala vagy az észrevétel benyújtására nyitva álló határidő letelte előtt tudomása volt

- mondta a szakértő.

Bulátkó Ottó szerint tehát az adózó nem nyújthat be újabb bizonyítékokat az ellenőrzés során az észrevételezési szakaszt követően. Ezt problémának tartja a szakember, ugyanis az érintetteknek gyakran nincs meg a megfelelő szakmai ismeretük ahhoz, hogy tudják, mi lehet perdöntő egy bizonyíték-előterjesztés alkalmával. Így könnyen elveszíthetik a jogukat, hogy tisztázzák magukat.

Így működik az adóhatóság

A szakember figyelmeztet arra is, hogy az adóhatóság jellemzően csupán a megállapítás szempontjából releváns tényeket, körülményeket rögzíti. Azokat a realitásokat, amelyek az adózó javára szólhatnak, magának kell szolgáltatnia, bizonyítania.

Annyiban az adóhatóságnak is igaza van, hogy 2018 előtt sok esetben az volt jellemző, hogy az adózók passzív közreműködést mutattak az adóellenőrzések során, vagyis nem működtek együtt az adóhatósággal. Nem adtak át bizonyítékokat, vagy csak csöpögtették azokat, félszavas válaszokat adtak az adóellenőrzés során feltett kérdésekre. Ezáltal az ellenőrzések elhúzódtak, a bizonyítások nehézzé váltak. Az adóhatóság ezért jogszabály-módosítással időkorlátot vezetett be. Viszont az időkorlátot nem a fellebbezési joghoz kapcsoltak, hanem az észrevételezési joghoz

- nyilatkozta Bulátkó Ottó.

A szakértő hozzátette, súlyos hibának tartja azt, hogy az említettekből kifolyólag az adózó gyakran nem tudja érvényesíteni az őt megillető jogokat sem.

A NAV kiterítette a lapjait, idén erre a négy területre tapad rá

EBBEN a cikkünkben írtunk arról, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) közzétette az idei ellenőrzési tervét. A hatóság 2022-ben kiemelt figyelmet fordít többek között a katásokra, a webáruházakra, az őrző-védő cégekre, a nemzetközi tranzakciókra, valamint a legnagyobb személyijövedelemadó-visszaigénylőkre is.

A négy kiemelt terület

  • Jelentős költségvetési kockázatot hordozó tevékenységek: ennek keretében vizsgálják többek között a webáruházakat, a gépjárműkereskedőket, az ingatlanközvetítőket, a vendéglátóhelyeket, a futárokat és a taxisokat.
  • Célzott kockázatelemzésen alapuló ellenőrzések keretében fokozott figyelem irányulhat a nagy élőmunkaerő-igényű foglalkoztatással összefüggő csalárd adózói magatartás feltárására, ami elsősorban a vagyonvédelemmel, munkaerőkölcsönzéssel, valamint a takarítással foglalkozó cégeket érintheti.
  • Kiemelt adózók ellenőrzése: nemzetgazdasági súlyuknál fogva a NAV ellenőrzések középpontjában marad a legnagyobb adózók vizsgálata. 2022-ben ráadásul hangsúlyos lesz a határon átnyúló ügyletek ellenőrzése is.
  • Új elemként jelenik meg a személyi jövedelemadó-visszaigénylések és visszatérítések szabályosságának vizsgálata, elsősorban a k kedvezményezetteknél az önkéntes jogkövetés támogatásának céljából.
The Conversation

Ne hagyd ki!