A virtuális pénzeszközök használatának szigorúbb szabályozásával tervezi fokozni a pénzmosás elleni küzdelmet az Európa Tanács Szakértői Bizottsága. Az általuk kiadott jelentés szerint a magyar jogszabályokon is van mit javítani ezen a téren.
Fókuszban a rossz úton járó politikusok, ügyvédek és könyvelők
Az Európa Tanács Pénzmosás és Terrorizmus-finanszírozás Elleni Szakértői Bizottsága (Moneyval) a napokban tette közzé a tavalyi évre vonatkozó jelentését az illegális pénzmozgásokról. A dokumentumban az áll, hogy tovább kell szigorítani az olyan szolgáltatókra - beleértve az ügyvédekre és könyvelőkre - vonatkozó szabályokon, akik gyakran segédkeznek a pénzmosások alkalmával.
A 2021-ben kirobbant Pandora-iratok offshore-botrányában kiszivárgó adatok megmutatták, hogy a számos jogtalan módszer kombinációját alkalmazó pénzmosással kapcsolatos bűncselekmények határozott fellépést és együttműködést követelnek meg a kormányoktól Európában és szerte a világon. Szakosodott ügyvédek és könyvelők lehetnek bűnrészesek korrupt politikusok és vagyonos magánszemélyek nagyszabású, határokon átívelő pénzmosásaiban. Megpróbálják kikerülni az adókat, gyakran offshore cégeket és összetett vállalati struktúrákat alkalmazva
- közölte a Moneyval.
Gondok a virtuális térben
A bizottság a jelentésében arra is kitér, hogy komoly nehézséget jelent a pénzmosás elleni küzdelemban a virtuális pénzeszközök és kriptovaluták használata. Ezeken a modern területeken nem eredményesek és gyakran nem is használhatóak a bankok és illetékes intézmények hagyományos, a pénzmozgásokat ellenőrző protokolljai. Ráadásul az ilyen tranzakcióknak az internet miatt jellemzően nem szabnak gátat bizonyos nemzeti vagy nemzetközösségi határok és jogszabályok sem.
Az említett okokból következik, hogy az EU joghatóságai csak mérsékelten hatékonyak a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemben a Moneyval szerint.
Van még hova fejlődnie Magyarországnak
A jelentésben kitérnek a magyarországi viszonyokra is. Véleményük szerint hazánk jogszabályai a virtuális pénzeszközökre és szolgáltatókra vonatkozóan nem felelnek meg maradéktalanul az új nemzetközi követelményeknek.
Magyarország továbbra is az úgynevezett fokozott nyomonkövetési folyamatban van, éves jelentéstételi kötelezettséggel
- áll a jelentésben.
2016 szeptemberében került Magyarország az első, 2017 decemberében pedig a második fokozott nyomonkövetési eljárásba. Ennek a feladata a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása ellen tett magyar intézkedések hatékonyságának és az uniós ajánlásoknak való megfelelésének az ellenőrzése.
