Április elejétől a nemzetek adóhatóságai ráláthatnak az adóparadicsomokban bejegyzett társaságok tevékenységére és azok legfontosabb pénzügyi adataira. Ezzel több, előszeretettel használt adóelkerülési módszernek is befellegzett.
Adatszolgáltatásra kötelezett adóparadicsomok
Április 1-jétől az adóhatóságok automatikusan hozzájuthatnak az offshore cégközpontokban működő cégek tevékenységére vonatkozó információkhoz. 12 olyan országnak kell megkezdenie az információk automatikus átadását, ahol egyáltalán nem, vagy csak minimális mértékű társasági adót kell fizetni. Ilyen államok: Anguilla, a Bahamák, Bahrein, Barbados, Bermuda, a Brit Virgin-szigetek, az Egyesült Arab Emirátusok, Guernsey, Jersey, a Kajmán-szigetek, a Man-sziget, valamint a Turks- és Caicos-szigetek. A szabályozás célja azoknak a cégeknek a kiszűrése, amelyek ezen országokban csupán adótervezési célból kerültek megalapításra, de nem végeznek valós gazdasági tevékenységet.
Miről kell adatot szolgáltatni?
A fenti államoknak azonosítaniuk kell, hogy melyek azok a náluk bejegyzett cégek, amelyeknek nincs valós gazdasági tevékenysége. Ehhez az OECD ad segítséget, mert a nemzetközi szervezet összeállította azon ismérvek tételes listáját, amelyek alapján eldönthető, hogy fennáll-e a valós gazdasági tevékenység. Ezt követően az adóparadicsomoknak azonosítaniuk kell, hogy az ott bejegyzett cégeknek milyen jövedelmei vannak, milyen ráfordításokat számolnak el, melyek az általuk végzett gazdasági tevékenységek, és rendelkeznek-e munkavállalókkal ezek ellátására? Ezeket az információkat meg kell osztaniuk azokkal az országokkal, amelyekhez a szóban forgó offshore cégek tulajdonosai köthetőek. Ám nem csak abba az országba kell információt küldeniük, ahol közvetlen anyavállalata van az adott cégnek, hanem a végső anyavállalat, valamint végső haszonhúzó országába is.
Mit kezdhet a NAV az információkkal?
Az információcsere következtében az adóhatóság láthatja, hogy mely adóparadicsom országokban rendelkeznek magyar magánszemélyek társaságokkal és ezek a társaságok pontosan mit csinálnak ott. Az így megszerzett információk több, jelenleg előszeretettel használt adóminimalizálási módszer felderítésére is lehetőséget adnak. „Az adóhatóság vizsgálhatja, hogy az adóparadicsomban székelő társaságnak van-e a szolgáltatásai nyújtásához szükséges infrastruktúrája vagy megfelelő számú munkavállalója. Ez különösen fontos olyan esetekben, amikor egy magyar vállalkozás számol el költséget – például szolgáltatási díjként, esetleg kamat- vagy jogdíjfizetés formájában – az adott társasággal szemben" – mondja Czoboly Gergely, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője. Olyan (például dubai) társaságoknál, amelyek a magyar igazgatósági tagjaiknak fizetnek tiszteletdíjat, a NAV most már azt is vizsgálni tudja, hogy a társaság bevételeinek mekkora része kerül ilyen jogcímen kifizetésére. Ezen adatok alapján pedig meg is kérdőjelezheti a juttatások életszerűségét.
Hogyan tovább?
Felmerül a kérdés: van-e még kibúvó a jelenlegi rendszer alól? Egyre kevesebb. Ideig-óráig még járhatónak látszik például az az út, hogy egy társaság az adóparadicsom országban valós gazdasági jelenlétet hoz létre (például valós irodát bérel, és munkavállalókat vesz fel). Egy ilyen megoldás azonban többletköltséggel járhat és nem minden esetben jelent garanciát arra, hogy nem kerül sor az információk cseréjére. Úgy tűnik, az adóparadicsom országokban vállalkozást működtető személyek előbb-utóbb kénytelenek lesznek felülvizsgálni tevékenységüket. Ebbe az irányba hat, hogy számos egyéb szempontból (bankszámlanyitás, állami támogatások igénybevétele) egyre komolyabb kockázatot jelent, ha valaki egy adóparadicsomban bejegyzett vállalkozást működtet. „Már Magyarországon is számos legális és az adóhatóság gyakorlatában elismert lehetőség biztosított a tulajdonosok vagyonának adóhatékony fenntartására, mindenképpen érdemes ezeket a lehetőségeket megvizsgálni. Számos esetben ugyanis elképzelhető, hogy a cégek feleslegesen tartanak fenn drága külföldi struktúrákat, miközben azok Magyarországról olcsóbban és kockázatmentesebben működtethetők lennének" – zárja Czoboly Gergely.
