A magyarok többsége nincs tisztában a pontos öröklési szabályokkal, így például tévesen azt gondolják, a vagyon fele a házastársat illeti, és csak a másik felén osztoznak az elhunyt leszármazói. A többség azt sem tudja, hogy az élettársak nem törvényes örökösei egymásnak, vagyis végrendelet hiányában semmit sem örökölnek párjuk vagyonából.
A házastárs és a gyermekek egyenlő részt kapnak
A házastárs öröklésére vonatkozó szabályok a polgári törvénykönyvről szóló 2013-as törvény hatálybalépésével megváltoztak, és az új szabályokat sokan nem ismerik - derül ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara felméréséből, amit az MTI ismertetett.
A válaszadók többsége tévesen azt gondolta, a vagyon fele a házastársat illeti, és csak a másik felén osztoznak az elhunyt leszármazói. Ezzel szemben a törvény szerint az elhunyt házastársa és gyermekei - beleértve az előző házasságból vagy házasságon kívül született gyerekeket is - egyenlő arányban osztoznak a hagyatékon.
Van azonban egy kivétel: a csak az elhunyt tulajdonában lévő, de házastársával közösen lakott ingatlant és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat kizárólag a leszármazók öröklik, de a házastársnak holtig tartó haszonélvezeti joga lesz rajtuk.
Mi történik, ha nincsenek gyerekek?
A válaszadók alig harmada tudja, hogy nem feltétlenül örököl mindent a házastárs, ha az elhunytnak nem születtek gyermekei, ugyanis a közösen lakott lakást és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat az özvegy örökli, de a hagyaték többi részén fele-fele arányban osztozik házastársa szüleivel.
A teljes vagyont végrendelet nélkül csak akkor örökölheti a túlélő házastárs, ha az elhunytnak se gyermekei, se szülei nem élnek.
Élettársaknál kell a végrendelet
A közjegyzői kamara felméréséből az is kiderül: a lakosság kevesebb mint fele tudja, hogy
az élettársak nem törvényes örökösei egymásnak, vagyis végrendelet hiányában semmit sem örökölnek párjuk vagyonából.
Így előfordul, hogy sokan csak a hagyatéki tárgyaláson döbbennek rá, hiába éltek együtt akár 15-20 évet az élettársukkal, hiába született közös gyermekük, ettől nem válnak egymás törvényes örökösévé.
A házastárssal ellentétben az élettársnak a közösen lakott lakáson sem lesz haszonélvezeti joga, így az örökösök törvényesen kiköltöztethetik az ingatlanból.
Az élettársak úgy gondoskodhatnak párjukról, ha egymás javára végrendelkeznek vagy közjegyzőnél élettársi vagyonjogi szerződést kötnek.
Az átlagos magyar háztartás amúgy 16,6 millió forintos vagyonnal bír. Ez persze az átlag, amibe a szupergazdagok éppúgy beleszámítanak, mint a legszegényebbek. Erről ebben a cikkben írtunk.
Itt pedig arról írtunk, hogy a hazai családi vállalkozások vezetőinek háromnegyede bízik abban, hogy gyermeke fogja átvenni a cég irányítását, több mint 40 százaléknál pedig már zajlik az utódlás folyamata.
