Kevsen ismerik az éllettársi kapcsolatban élőkre vonatkozó vagyonjogi szabályokat

Még mindig sokan nincsenek tisztában az élettársak vagyonjogi viszonyaival, az emberek harmada ismeri csak az élettársakra vonatkozó öröklési szabályokat - derült ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) felkérésére készített közvélemény-kutatásból.


A korábbinál némileg többen ismerik az élettársak vagyonjogi viszonyaira vonatkozó szabályokat, de még mindig nagyon sok a tévhit. Miközben csaknem egymillióan élnek élettársi kapcsolatban, az embereknek csak körülbelül fele tudja, hogy az élettársakra a házastársaktól eltérő vagyonjogi szabályok vonatkoznak. Csak minden harmadik megkérdezett tudja, hogy az élettársak automatikusan nem örökölnek egymás után; sokan csak párjuk halála után szembesülnek azzal, hogy végrendelet híján semmire sem jogosultak a hagyatékból.

A magyaroknak mintegy fele tud arról, hogy az élettársakra nem ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a házastársakra. A vizsgálat kimutatta azonban, hogy a lakosság másik fele tévhitben él, ráadásul az élettársi kapcsolatban élők között az átlagosnál nagyobb a rosszul válaszolók aránya. Az elmúlt évtizedekben folyamatosan nőtt az élettársi kapcsolatok száma, a legutóbbi, 2016-os KSH-felmérés szerint minden tizedik magyar választotta ezt az együttélési formát a házasság helyett. Friss arányokat az ez évi októberi népszámlálás után lehet majd tudni.


A MOKK kitér arra, hogy a házaspárokkal ellentétben a törvény szerint az élettársak együttélésük ideje alatt is önálló vagyonszerzők maradnak, ezért ettől eltérő megegyezés, például élettársi vagyonjogi szerződés hiányában jogilag, a törvény alapján nem keletkezik közös vagyonuk. Hogyha szétválnak, nem fele-fele alapon osztozkodnak, mint a házaspárok, hanem annyit követelhetnek a másiktól, amennyivel a vagyonszaporulat szerzéséhez hozzájárultak.

A közlemény idézi Tóth Ádámot, a kamara elnökét, aki szerint ha egy pár hosszabb távon együtt marad, érdemes tisztázniuk a vagyoni viszonyaikat. Az élettársi vagyonjogi szerződéssel hasonlóképp gondoskodhatnak a közös életük alatt keletkezett vagyonuk sorsáról, mint a házastársak. Egy ilyen szerződésben részletesen szabályozhatják, ki mivel járul hozzá a közös költségekhez, és mire tarthat igényt. Hozzátette: a szerződés azonban csak akkor érvényes, ha közjegyzői okiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták. Az otthon, egymás között írt megállapodás akkor is érvénytelen, ha azt tanúk is aláírták.

Az öröklésben is jelentős különbség van a házaspárok és az élettársak között. A törvényes öröklési rend szerint a házastársat a közösen lakott ingatlanon és a felszerelési, berendezési tárgyakon haszonélvezeti jog illeti meg, míg a tulajdonjog az elhunyt leszármazóira száll. Az özvegynek a hagyaték többi részéből pedig egy gyermekrész jár.Az élettársak azonban nem törvényes örökösei egymásnak, ezért végrendelet nélkül semmit nem kapnak a párjuk után, és ha nincs tulajdonrészük a közösen lakott lakásban, ki is költöztethetik őket az örökösök.

Sokan csak a hagyatéki tárgyaláson döbbennek rá, hogy hiába éltek együtt évtizedekig, és hiába született közös gyermekük is, ettől még nem lesznek örökösei egymásnak. Ezért, ha az élettársak gondoskodni szeretnének a társukról haláluk esetére, érdemes végrendeletet készíteniük - ajánlja a közjegyzői kamara. A közjegyző által készített végrendelet előnye, hogy biztosan megfelel a formai és tartalmi követelményeknek, ezért nem lehet sikeresen megtámadni. Emellett biztosan előkerül a hagyatéki eljárásban, a közjegyző ugyanis az általa készített végrendelet tényét minden esetben bejegyzi a végrendeletek országos nyilvántartásába.

The Conversation

Ne hagyd ki!