A kamara azoktól is beszedi a teljes összeget erre az évre, akik szeptembertől nem katáznak, valamint még adósok az ötezer forinttal. Amennyiben valaki nem hajlandó fizetni, a NAV elé kerülhet az ügy. Mutatjuk azt is, hogy számíthatnak-e kompenzációra azok, akik kifizették a hozzájárulást, azonban nem maradnak vállalkozók egész évben.
Nem ússzák meg a volt katások
Március 31-ig kellett befizetniük a vállalkozóknak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának a kötelező, ötezer forintos kamarai hozzájárulást. Azok, akik kifizették ugyan az egy évre vonatkozó díjat, azonban például a kisadózó vállalkozások tételes adójának, azaz a katának a megváltoztatása miatt szeptember elsejétől megszüntették a vállalkozásukat, nem kapnak semmilyen kompenzációt, hiába nem képviseli őket a testület szeptembertől. Ha egy vállalkozás akár egy napot is működött egy évben, be kell fizetnie a teljes összeget – tudta meg a Magyar Narancs.
Az Iparkamara a napokban levelet küldött több korábbi katás vállalkozónak, akik adósok a hozzájárulással. Az üzenetben az áll, hogy amennyiben tíz napon belül nem fizetik be az ötezer forintot, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) adják át az ügyet, így az összeget köztartozásként fogják behajtani.
Egy százalék alatt a kata mellett kitartók aránya
Néhány napja írtunk róla, hogy az első tíz napban, vagyis augusztus első harmadában 4326 egyéni vállalkozó adta be a szükséges adatlapot annak érdekében, hogy az új kata alá tartozhasson szeptember 1-jétől. A szigorítás előtt 450 ezren voltak.
Az eddig a kisadózó vállalkozások tételes adója alá tartozók augusztus 1. és szeptember 25. között nyújthatják be nyilatkozataikat, az új kata-alanyiság szeptember 1-jétől jön létre. A NAV arra is felhívta a figyelmet, hogy a tevékenységét év közben kezdő egyéni vállalkozó az új kata választását a webes ügysegéden keresztül jelentheti be, a már működő egyéni vállalkozó a 22T101E jelű adatlapon jelezheti a választását, az adónemben maradás ugyanis nem automatikus.
Gyányi Tamás adótanácsadó szerint a katából kiszorulóknak a legközelebbi és legegyszerűbb választás az átalányadózás lehet, ám el tudja képzelni, hogy sokan 40 órás munkaviszonyban helyezkednek el, vagy nagyobb ügyfélkörrel, több vállalkozás felé számlázva a cégalapítást is megfontolják. Bajusz Dániel, az EY adójogásza rámutatott, az egyéni vállalkozók az átalányadózás helyett választhatják a vállalkozói jövedelemadózást, valamint az arra jogosultak köre az ekhót is.
A kata módosítása körülbelül 450 ezer embert érint Magyarországon.
Egyelőre becslésekbe sem lehet bocsátkozni azzal kapcsolatban, hogy miként befolyásolja a központi költségvetés adóbevételeit a katázás szigorítása, ám az szinte biztos, hogy a katához képest nő az érintettek adóterhe, igaz, 4-5 millió forintig valószínűleg nem jelentősen.
