Sok esetben előfordul, hogy valaki az élete egy adott szakaszában nem áll biztosítási jogviszonyban vagy szünetel ez a jogviszonya, így sem szolgálati időt, sem figyelembe vehető keresetet nem szerez az érintett időszakokban.
A törvény azonban lehetővé teszi a számára, hogy megállapodást köthessen a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő, illetve a figyelembe vehető jövedelem megszerzése céljából - idézi a szakértőt az Infostart.
Így működik
A törvény szerint az a belföldi felnőtt, aki nem nyugdíjas, és nem is áll többek között munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, vállalkozási vagy megbízási jogviszonyban, illetve fizetés nélküli szabadságon van, nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából 22 százalék nyugdíjjárulék fizetésének vállalása mellett megállapodást köthet.
A megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulék alapja a megállapodást kötő személy által megjelölt jövedelem, de legalább a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér összege (jelenleg havi 266 800 forint, ennek a 22 százaléka 58 696 forint).
Csak szolgálati idő is vásárolható két esetben
Kizárólag szolgálati idő szerzése érdekében is köthető megállapodás – a minimálbér összegének 22 százalékával egyenértékű nyugdíjjárulék fizetése mellett – a következő esetekben:
- ha valaki a nappali tagozatos felsőfokú tanulmányait 1997. december 31-ét követően folytatta, és ezt az időtartamot kívánja szolgálati időként elismertetni a saját jogú öregségi nyugdíja tekintetében;
- ha a teljes öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges legalább húsz év szolgálati időből, vagy az öregségi résznyugdíjhoz előírt legalább tizenöt év szolgálati időből legfeljebb öt év hiányzik.
Ennyi a nyugdíj az EU-ban
Korábban írtunk róla, hogy jelentős különbségek az EU-tagországok átlagnyugdíjaiban. A 2021-es adatok szerint a legmagasabb átlagnyugdíjat Luxemburgban (2575 euró/hónap) regisztrálták, a legalacsonyabbat pedig Bulgáriában (226 euró/hónap). A magyar érték 398 euró, az EU átlaga pedig 1224 euró. Az Eurobarometer felmérés szerint az uniós dolgozók kevesebb mint fele érzi biztosnak magát a pénzügyi jövőjével kapcsolatban a nyugdíjas évekre vonatkozóan.
