Óriási különbségek vannak az európai átlagnyugdíjakban. A legkisebb és a legnagyobb, egy-egy országra vonatkozó átlagos nyugdíjak között több mint hússzoros eltérést látni. Azt értékek észak felől a balkáni régió felé haladva csökkennek leginkább.
Több mint hússzor akkora az átlagnyugdíj Izlandon, mint Albániában
Jelentős eltéréseket mutatnak az európai öregségi nyugdíjak mind nominális értékben, mind vásárlóerő-paritásban.
Az Euronews Business jelentése szerint a nyugdíjak az EU-n belül is jelentősen különböznek. A legmagasabb átlagnyugdíjat Luxemburgban (2575 euró/hónap), a legalacsonyabbat pedig Bulgáriában (226 euró/hónap) jegyezték 2021-ben. A magyar érték 398 euró, az EU átlaga pedig 1224 euró volt akkor.
Azonban a legnagyobb, több mint hússzoros különbséget két EU-n kívüli ország mutatta Európában: Izland (2762 euró) és Albánia (131 euró).
A Eurobarometer felmérés szerint az uniós dolgozók kevesebb mint fele érzi biztosnak magát a pénzügyi jövőjével kapcsolatban a nyugdíjas évekre vonatkozóan. A Vg megjegyzi, az EU ezért is törekszik a nyugdíjak közötti egyenlőtlenségek és a nyugdíjasok pénzügyi helyzetének javítására.
Így változott a magyar nyugdíjasok helyzete az EU-tagság óta
Egyébként Magyarországon az átlagnyugdíj 2004-ben 61 ezer forint, 2023-ban 208 ezer forint volt (ez 241%-os emelkedést jelent). Persze a nominális növekedés egy részét megette az infláció, de ezzel korrigálva is 43%-os reálnyugdíj-növekedés történt az előző két évtizedben (ez évi 1,8%-nak felel meg). Ennek egyik oka a nyugdíjasok folyamatos „cserélődése”, a belépő új, magasabb nyugdíjak, illetve a másik oldalon a korábbi nyugdíjasok egy részének elhalálozása. Másik fontos ok az új formák megjelenése (nyugdíjprémium, a 13. havi nyugdíj ki- és újra bevezetése).
Az előző 20 évben a nyugdíjasok száma 3,1 millióról 2,4 millióra csökkent. Bár az öregségi nyugdíjasok száma ez idő alatt 21,5%-kal nőtt, a rokkantsági-, az özvegyi- és a szülői nyugdíjban részesedők száma bezuhant. Ezek egyik oka a nyugdíjkorhatár megemelése volt 65 évre, illetve a nők 40 bevezetése. Ennek ellenére, míg 2004-ben a GDP 9,7%-át költötte az állam nyugdíjakra, 2022-re ez a szám már csak 8% volt.
Érdemes régiós kontextusban is megvizsgálnunk a hazai értékeket. Euróban mérve 39%-kal emelkedtek a magyar nyugdíjak, ami nagyjából azonos mértékű az eurozóna inflációjával. Megelőztek minket a lengyelek és a szlovákok, illetve a csehektől évről-évre egyre jobban leszakadtunk. Az euróban mért román nyugdíjak 2021-re épphogy elmaradnak a magyartól. Ezzel a 27 uniós tagállam közül a 19. helyről a 24.-re csúsztunk vissza: már csak Horvátország, Bulgária és Románia állt mögöttünk 2021-ben.
A vásárlóerő-paritáson számított nyugdíjak rapid módon emelkedtek Magyarországon az előző két évtizedben (+76%). A növekedés üteme azonban nem volt egyenletes: az emelkedés nagyrészt 2004 és 2013 közt realizálódott. 2013 és 2019 közt csökkent a mutató értéke, majd 2020-ban és 2021-ben újra enyhe javulás következett.
A vásárlóerő-paritáson mért, abszolút értékben vett impozáns nyugdíjemelkedést árnyalja, ha hazánk eredményeit összehasonlítjuk a régiósakkal. Bár 2004-ben még lényegében megegyeztek a magyar és a lengyel adatok, 2023-ra már a hazai összeg másfélszeresével gazdálkodhattak a lengyel nyugdíjasok. A román nyugdíjak 2004-ben még a magyarok felét sem érték el, 2023-ra azonban már 37%-kal magasabbak voltak az itthoniaknál, a csehek pedig tovább növelték előnyüket. A szlovák nyugdíjasok ugyanakkora nyugdíjat kapnak, mint a magyarok. Összességében a vásárlóerő-paritáson számított magyar nyugdíjak az EU-s átlag 52%-áról (2004) 45%-ra (2021) estek vissza, ezzel a 23. helyen álltunk a 27 tagország közül 2021-ben. Valószínűleg ezek a számok 2023-ra sem változtak érdemben.
