Hivatalos adatok mutatják, hány embernek jár kiemelkedő nyugdíj Magyarországon, és hányan vannak, akiknek be kell érniük igen szerény összegű juttatással. Kiderült, óriási különbség lehet nyugdíj és nyugdíj között.
200 ezer felett a magyar átlagnyugdíj
A Központi Statisztikai Hivatal közlése szerint 2023. január 1-én Magyarország lakosságának nagyjából a negyede, 2,4 millió ember (62 százalékban nők) kapott nyugdíjat vagy egyéb, nyugdíjszerű ellátást. Átlagosan 208 168 forint volt az öregségi nyugdíj. A juttatás átlagösszege Budapesten volt a legnagyobb, 248 415 forint. Ez az érték 63 ezer forinttal volt több a legalacsonyabb megyeinél, Bács-Kiskun nyugdíjátlagánál.
A Napi megjegyzi, ha az egyéb ellátásban részesülők (például árvaellátás, özvegyi nyugdíj, megváltozott munkaképességű vagy egyéb járandóság) adatait is hozzávesszük az öregségi nyugdíjasok értékeihez, januárban - a nyugdíjemelést követően - átlagosan 190 606 forintot kaptak az érintettek teljes ellátásként (a fő- és a kiegészítő ellátás együttes összege), ami 27,1 százalékos éves növekedést takar.
Luxusnyugdíjak és a legszerényebb juttatások
Nagyjából 266 ezerre tehető azoknak a nyugdíjasoknak a száma, akik havonta 300 ezer forintnál is nagyobb jutatást kapnak. 500 ezer forintnál magasabb nyugdíj pedig mintegy 35 ezer idősnek jár. Azonban a többségnek jellemzően 140-180 ezer forint közötti összeg érkezik.
Amíg Budapesten, Pest vármegyében és néhány nyugat-magyarországi megyében (Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém) az országos átlagnál nagyobb nyugdíjak a jellemzők, addig havi 190 ezer forintnál kevesebb az átlagérték Bács-Kiskunban, Békésben és a Szabolcs-Szatmár-Beregben. De mutatjuk a legmagasabb nyugdíjakban, valamint a legalacsonyabbakban részesülők számát:
- 500 ezer forintnál nagyobb havi nyugdíjat kap nagyjából 35 ezer magyar;
- 400-450 ezer forint nyugdíja van 24 ezer főnek;
- 350-400 ezer forint nyugdíjat kap 75 ezer ember;
- valamint 300-350 ezer forint nyugdíjban részesül 132 ezer idős Magyarországon.
Továbbá
- 80-100 ezer forint nyugdíja van mintegy 100 ezer főnek;
- 40 ezer forint alatti nyugdíjat pedig 23 ezer ember kap.
Nincs napirenden a nyugdíjkorhatár emelése
Egyébként rendszeresen előkerülő, forró beszédtéma Magyarországon (is), a nyugdíjkorhatár esetleges emelése. Például az uniós helyreállítási tervben is szerepel a nyugdíjrendszer közép- és hosszú távú költségvetési fenntarthatóságának és megfelelőségének javítását célzó reform. A 2025. március 31-ig elkészítendő csomagnak egyik sarkalatos eleme lehet a munkával töltött életszakaszok meghosszabbítása, egyebek között a törvényes nyugdíjkorhatárnak a várható élettartamhoz való kötésével, valamint a tényleges nyugdíjkorhatár emelésével.
Emiatt Komjáthi Imre MSZP-s országgyűlési képviselő Varga Mihály pénzügyminisztert kérdezte írásban arról, mikortól és hány évre emeli az Orbán-kormány a nyugdíjkorhatárt. Tállai András államtitkár válaszolt röviden: Az öregségi nyugdíjkorhatár emelése nincs napirenden
Az ellenzéki képviselő egy másik kérdésében a Nők 40 program további sorsáról érdeklődött. Ott is azt a választ kapta, hogy a kormány nem tervez változást.
A korábbi nyugdíjazás lehetővé teszi a például a nagymamák számára, hogy aktívabb szerepet tudjanak vállalni az unokáik gondozásában, ezzel követett módon segíti a fiatal édesanyák visszatérését a munkaerőpiacra. Az intézkedés ezzel a munkaalapú társadalom erősítését is szolgálja, segítve a nemzedékek közötti együttműködést és szolidaritást
– indokolta az államtitkár a döntést.
