Öregszik a magyar és több európai társadalom, ezért egyre kevesebb a járulékfizető és egyre több az eltartott. Németországban most emelik a nyugdíjkorhatárt 67 évre, azonban már vizsgálják a 70-es határ lehetőségét is azért, hogy fenntartható maradjon a nyugdíjrendszer. Magyarország is hasonló problémákkal küzd.
Részben demográfiai kérdés nyugdíjkorhatár
Demográfiai fordulat közepén van Németország: a társadalom öregszik, és túl alacsony a bevándorlók és a születések száma ahhoz, hogy a folyamatot lassítani lehessen. Tavaly év végén minden tizedik ember volt 15 és 24 év közötti német földön, ami nagyjából 8,3 millió fő. Ehhez képest több mint 18 millióan voltak a 65 évnél idősebbek. A tendencia hosszú távú hatását az emberek a nyugdíjukon fogják leginkább érezni – írja a Deutsche Welle-re hivatkozva a HVG.
Németországban is a mostani járulékbefizetések fedezik az aktuális nyugdíjkifizetéseket. Ez a rendszer akkor működik, ha egy országban van elég járulékfizető, aki beteszi a kasszába a nyugdíjasok ellátására szolgáló összeget. Az OECD számításai szerint Németországban jelenleg 37 nyugdíjas jut 100 járulékfizetőre. Ez a szám 2050-re várhatóan 58-ra fog emelkedni.
Magyarországon is probléma
Európa más országai, így Magyarország is hasonló problémával küzd. Hazánkban 2022 első negyedévében soha nem látott mélységbe zuhant a születésszám, és az egész évet nézve is rekordalacsony értékekre van kilátás. A magyar társadalom öregedése felgyorsulhat az évtized második felére, hiszen amíg napjainkban nagyjából 30 nyugdíjas jut 100 járulékfizetőre, ez a szám 2050-re megközelítheti az ötvenet.
A német és a magyar állam manapság adóbevételekből egészíti ki a nyugdíjkasszát, mert a járulékbefizetések nem elegendőek a nyugdíjak fedezetére. Ami a jövőben szóba jöhet az az, hogy az állam még több pénzzel pótolja ki a nyugdíjalapok bevételeit, vagy 70 éves korig kitolják a nyugdíjkorhatárt. Németországban épp folyamatban van a korhatár 65-ről 67 évre emelése.
Johannes Rausch, egy müncheni demográfiai változásokat kutató intézet munkatársa szerint előbb-utóbb a nyugdíjkorhatárt a várható élettartam emelkedéséhez fogják igazítani. Ezzel egyensúlyba lehetne hozni a nyugdíjrendszert: a járulékokon kevesebbet kellene emelni, és magasabb nyugdíjakat lehetne fizetni.
Az OECD kutatásai szerint 38 tagországából 20-ban emelkedni fog a nyugdíjkorhatár – a férfiaké átlagosan 66,1 évre, a nőké 65,5 évre.
A magas nyugdíjkorhatár kritikája
Az egyik probléma a 70 éveskori nyugdíjazással kapcsolatban, hogy hátrányos helyzetbe hozná az alacsony jövedelműeket és még inkább azokat, akik csak rövid ideig voltak aktív keresők, például betegség miatt
– nyilatkozta Clemens Tesch-Römer, a Német Öregedéskutató Intézet (Deutsches Zentrum für Altersfragen) igazgatója.
Statisztikák igazolják, hogy alacsonyabb iskolai végzettségű emberek korábban halnak meg. A nyugdíjkorhatár felemelése számukra azt jelentené, hogy sokkal rövidebb ideig részesülhetnének nyugdíjban.
Tesch-Römer szerint a korhatár emelése helyett érdemes lenne inkább több jól képzett bevándorlót hozni az országba, valamint megteremteni annak a lehetőségét, hogy a munkavállalók a hivatásukat és a magánéletüket könnyebben hozhassák egyensúlyba egymással. Ezen kívül több pénzt kellene fektetni a szakmai alapképzésekbe, hogy egyszerűbb legyen foglalkoztatni a fiatalokat a képzésük elvégzése után.
Korábban mi is írtunk a nyugdíjkorhatár emelése körüli több problémáról. ITT például arról, hogy a magyar férfiak 38 százaléka meg sem éri a nyugdíjazását.
