Hosszú távon fenntarthatatlannak tűnik a jelenlegi nyugdíjrendszer

Nem számol a nyugdíjrendszer fentarthatóbbá tételével a Pénzügyminisztérium új jelentése. Pedig 15 év múlva minden harmadik dolgozóra jut egy nyugdíjas. A probléma miatt reformjavaslatokkal állt elő több nyugdíjas szervezet, valamint a jegybank is a közelmúltban.


Romló demográfiai adatok

A jövő évi költségvetés mellékletének előrejelzései szerint az idei év végén 9,689 millió lesz hazánk lakossága,cebből 6,29 millióan munkaképes korúak. Nekik kell a befizetéseikkel fedezniük 1,991 millió nyugdíjas juttatását. Jövőre 20,6 százalék lesz a nyugdíjkorhatár felettiek aránya a hazai népességben, egy évvel később pedig 20,67 százalék. Az arányuk a munkaképes korú népességhez viszonyítva 2050-re eléri a 44,53 százalékot – írja a Napi.hu.

A hazai rendszerben a nyugdíj nem egyéni számlákon gyűlik, hanem az aktív munkavállalók befizetett járulékai fedezik a nyugdíjkifizetéseket. Minél kevesebb a dolgozó, annál több járulékot kell fizetni egyénenként a nyugdíjrendszerbe.

Látja a problémát a kormány

A probléma rágóta ismert, a megoldást a kormány a születésszám emelkedésében és a gazdaság versenyképességének javításában látja.

A demográfiai program (családvédelmi akcióterv) következtében a teljes termékenység (a teljes termékenységi szint 2,1-re történő) emelkedése, ezzel a GDP növekedési ütem gyorsulása várható. A gazdaságvédelmi akcióterv és más kormányzati fejlesztési programok lehetővé teszik a magas növekedési ütem fenntartását, a bérfelzárkóztatási program révén pedig mind a GDP, mind a később megállapításra kerülő nyugdíjak markánsan emelkedhetnek, ez pedig hatással van az állami nyugdíj, egészségügyi, oktatási és egyéb korfüggő kiadások hosszú távú alakulására

– áll a költségvetési tervezet mellékletében.

Mégsem túl optimista az előrejelzés, hiszen amíg az állami nyugdíjkiadások 2020-ban 8,3 százalékát tették ki a GDP-nek, 2050-ben 11,1 százalékát fogják a Pénzügyminisztérium kalkulációi szerint. Erre a pénzügyi tárca magyarázata az, hogy:

A nyugdíjkiadásoknál az előrejelzés a jelenlegi nyugdíjszabályokkal, azaz a nyugdíjak vásárlóerejének megőrzésével, valamint a nyugdíjkorhatár 65 évre való emelkedésével, továbbá a 13. havi nyugdíj bevezetésével számol, miközben az uniós átlag feletti gazdasági növekedésből és a bérfelzárkóztatásból (a magasabb induló nyugdíjak révén) a nyugdíjasok is minél nagyobb arányban részesülhetnek.

Több javaslat is létezik a nyugdíjrendszer átalakítására

Problémát jelent az is, hogy fokozatosan nő az átlagbérek és az átlagnyugdíjak, valamint a nyugdíjak és a nyugdíjak között is a távolság. Akad, aki millió forint fölötti juttatást kap, egymillió ember viszont 120 ezer forint alatti bevételből él.

Ezért fenntarthatatlannak tartja a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa a jelenlegi rendszert. A Nyugdíjas Parlament Országos Egyesületével együtt azt várják a kormánytól, hogy a nyugdíjemeléskor vegyék figyelembe a vegyes indexálást. Emellett a duplájára emelnék a legalacsonyabb ellátások rendezésére szolgáló keretet (méltányossági nyugdíj megállapítás, méltányossági nyugdíj emelés és egyszeri segély), melynek mértéke 4-5 éve változatlan.

A Magyar Nemzeti Bank versenyképességét javító intézkedéscsomag-javaslatai is érintik a nyugdíjrendszert. Szerintük alacsony a nyugdíjkorhatár betöltése után tovább dolgozók száma, ami egyik legfőbb oka a nem megfelelő ösztönzőrendszer. Ezért a jegybank 6 százalékkal növelné a 65 év betöltése utáni munka után járó nyugdíjbónuszt. Továbbá az is segíthetne, ha a nyugdíjkorhatárt a várható élettartamhoz kapcsolnák, valamint javasolják a nyugdíjszámítás módjának felülvizsgálatát is.

The Conversation

Ne hagyd ki!