Az Eurostat friss kutatás feltárja, mekkora a születéstkor várható átlagos élettartam az európai régiókban férfiakra és nőkre lebontva. Közöljük a legjobb és leggyengébb magyarországi értékeket is.
Ha hosszú életre vágysz, Spanyolországot vagy Finnországot ajánljuk
Folyamatosan emelkedett a születéstől várható átlagos élettartam az Európai Unióban az elmúlt évtizedben, egészen 2019-ig, az utolsó világjárvánnyal nem sújtott évig. Akkor 81,3 éven állt a mutató. Azonban 2020-ban és 2021-ben csökkenést mért az Eurostat. Tavalyelőtt 80,1 évet, pontosabban a nőknél 82,9 évet, a férfiaknál pedig 77,2-t.
A magyar értékek nem érték el az átlagot. Hazánkban a leghosszabb életre a budapesti nők számíthattak akkor, akiknél 79,5 évet mértek. A fővárosi férfiak értéke is kiemelkedett más férfiakéhoz képest: 73,6. A legalacsonyabb mutatókkal Észak-Magyarország rendelkezett: a gyengébbik nemnél 76 évet regisztráltak, az erősebbnél pedig 68,3-at.
Európában a legmagasabb értéket a nőknél a spanyol főváros régiója, Comunidad de Madrid mutatta 2021-ben, 88,2 évet, de más spanyolországi terültek is az élen zártak. A férfiaknál az európai csúcstartó a finnországi Åland autonóm szigeti régió volt 82,8-cal, melyet szintén spanyol körzetek követtek, a második helyen itt is Madriddal.
Az elöregedés kikezdheti a magyar nyugdíjrendszert
Egyébként Obádovics Csilla, a Soproni Egyetem Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Karának egyetemi tanára, és Tóth G. Csaba, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézete, valamint a Budapesti Corvinus Egyetem tudományos munkatársa új, A magyarországi régiók népességének előreszámítása 2050-ig című tanulmánya nem sok jót jósol az előttünk álló évekre.
A Statisztikai Szemlében megjelent vizsgálatban a kutatók többféle forgatókönyvet vetítenek elénk, amelyekben az elkövetkezendő évtizedek népességváltozási és elöregedési kérdéseivel foglalkoznak.
A szakemberek alapforgatókönyve szerint Magyarország lakossága 2050-ben a mostani 9,7 millióról 8,5 millió főre csökken, és az elöregedés problémája még a jelenleginél is sokkal súlyosabb lesz. Az úgynevezett időskori eltartottsági ráta - amely azt mutatja meg, hogy hány dolgozóra hány 65 évnél idősebb ember jut - országosan az alapforgatókönyv szerint a 2022-es 32 százalékról 2050-re 47 százalékra emelkedik, azaz míg 2022-ben 3,1 aktív korú (15–64 éves) lakosra jut egy idős eltartott, addig 2050-ben már 2,1-re, - áll az elemzésben.
Ez a jelenlegi nyugdíjrendszert is súlyos nyomás alá helyezné. Fontos azonban kiemelni, hogy ez a mutató nem veszi figyelembe azt a jelenséget, hogy a várható élettartam emelkedésével összhangban a tényleges nyugdíjba vonulás átlagos életkora is növekedhet.
Obádovics Csilláék nemcsak a eltartottsági, hanem a területi rátára is kitértek, és kiemelték, hogy Közép-Magyarországon 40, míg a Dél-Alföldön 55, a Dél-Dunántúlon 60 százalékra emelkedhet a száz aktív korúra jutó időskorúak aránya. Más régiókban pedig 47-50 százalék között alakulhat az idősek és az aktív korúak aránya.
Az előbbi adatokból tehát jól kirajzolódik, hogy 20 százalékpontnyi különbség mutatkozhat meg a különböző régiók idősödési rátája között.
