Szűk másfél évtized alatt sokszorozódott meg a nyugdíjas éveikben is munkát vállalók száma Magyarországon. A dolgozó nyugdíjasok létszámának megugrásához a nehéz anyagi helyzet mellett hozzájárulhatott a keresetükre rakodó közterhek enyhítése is.
Több mint 100 ezer magyar nyugdíjas adta munkára a fejét
Többszörösére ugrott a 65-74 éves korosztályhoz tartozó foglalkoztatottak száma Magyarországon 2010 és 2022 között, a Központi Statisztikai Hivatal statisztikái alapján. Az adatokból kiolvasható, lendületet adott a létszámuk növekedésének, hogy 2019-től csökkentek a rájuk vonatkozó közterhek, valamint 2022-től szochómentes lett a keresetük.
A vizsgált 12 évben a 65-74 év közötti foglalkoztatottak száma több mint három és félszeresére, 31 ezerről nagyjából 112 ezerre nőtt Magyarországon.
Molnár László, a GKI Gazdaságkutató vezérigazgatója a Népszavának elmondta, sok nyugdíjas az alacsony nyugdíja miatt vállal munkát, hiszen az ellátásuk 20-30 százalékkal marad el az utolsó évek átlagkeresetétől. Ráadásul a Policy Agenda elemzése szerint a 65 év felettiek több mint felének, 1,2 millió idősnek a bevétele nem érte el a nyugdíjas létminimum 145 ezer forintos szintjét sem tavaly.
A legalább 65 éves nyugdíjasok keresete járulékmentes Magyarországon, vagyis nem kell fizetniük a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot. Csupán a 15 százalékos szja-t vonják a bruttó keresetükből. A foglalkoztatójuk pedig mentesül utánuk a 13 százalékos szociális hozzájárulási adó megfizetése alól.
Az elöregedés kikezdheti a magyar nyugdíjrendszert
Egyébként Obádovics Csilla, a Soproni Egyetem Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Karának egyetemi tanára, és Tóth G. Csaba, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézete, valamint a Budapesti Corvinus Egyetem tudományos munkatársa új, A magyarországi régiók népességének előreszámítása 2050-ig című tanulmánya nem sok jót jósol az előttünk álló évekre.
A Statisztikai Szemlében megjelent vizsgálatban a kutatók többféle forgatókönyvet vetítenek elénk, amelyekben az elkövetkezendő évtizedek népességváltozási és elöregedési kérdéseivel foglalkoznak.
A szakemberek alapforgatókönyve szerint Magyarország lakossága 2050-re a mostani 9,7 millióról 8,5 millió főre csökken, és az elöregedés problémája még a jelenleginél is sokkal súlyosabb lesz. Az úgynevezett időskori eltartottsági ráta - amely azt mutatja, hány dolgozóra mennyi 65 évnél idősebb ember jut - országosan az alapforgatókönyv szerint a 2022-es 32 százalékról 2050-re 47 százalékra emelkedik. Azaz míg 2022-ben 3,1 aktív korú (15–64 éves) lakosra jut egy idős eltartott, addig 2050-ben már 2,1-re.
Ez a jelenlegi nyugdíjrendszert súlyos nyomás alá helyezné. Azonban fontos kiemelni, hogy a mutató nem veszi figyelembe azt a jelenséget, hogy a várható élettartam emelkedésével összhangban a tényleges nyugdíjba vonulás átlagos életkora is növekedhet.
Obádovics Csilláék nemcsak az eltartottsági, hanem a területi rátára is kitértek. Kiemelték, hogy Közép-Magyarországon 40, míg a Dél-Alföldön 55, a Dél-Dunántúlon 60 százalékra emelkedhet a száz aktív korúra jutó időskorúak aránya. Más régiókban pedig 47-50 százalék között alakulhat az idősek és az aktív korúak arányszáma.
Az előbbi adatokból jól kirajzolódik, hogy 20 százalékpontnyi különbség mutatkozhat a különböző régiók idősödési rátája között.
