Úgy tűnik, addig tolják a szekeret, amíg bírják
Fotó: Shutterstock

Megérdemelt pihenés? 65 feletti magyarok tízezrei dolgoznak

Szűk másfél évtized alatt sokszorozódott meg a nyugdíjas éveikben is munkát vállalók száma Magyarországon. A dolgozó nyugdíjasok létszámának megugrásához hozzájárulhatott a keresetükre rakodó közterhek enyhítése is.


Több mint 100 ezer magyar nyugdíjas adta munkára a fejét

A többszörösére ugrott a 65-74 éves korosztályhoz tartozó foglalkoztatott magyarok száma 2009 és 2022 között aKözponti Statisztikai Hivatal statisztikái alapján. Az adatokból az is kiolvasható, lendületet adott a létszámuk növekedésének, hogy 2019-től csökkentek a rájuk vonatkozó közterhek, valamint 2022-től szochómentes lett a keresetük.

A vizsgált 14 évben a 65-74 év közötti korban lévő foglalkoztatott férfiak száma több mint háromszorosára, durván 61 ezerre nőtt Magyarországon. A nyugdíjaskorú nőknél pedig több mint négyszeres volt az emelkedés, így tavaly a létszámuk elérte a 48 ezret.

A 24 megjegyzi, a legalább 65 éves nyugdíjasok keresete járulékmentes Magyarországon, vagyis nem kell fizetniük a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot. Csupán a 15 százalékos szja-t vonják le a bruttó keresetükből. A foglalkoztatójuk pedig mentesül utánuk a 13 százalékos szociális hozzájárulási adó megfizetése alól.

Rámutattak a magyar nyugdíjrendszer gyenge pontjára

Az Allianz 2023-as nyugdíjjelentése a világ nyugdíjrendszereit és azok kilátásait vizsgálta. Három szempont alapján hasonlította össze és pontozta azokat (az alacsonyabb pont a kedvezőbb értékelés), majd a pontok alapján rangsort állított fel. A biztosító kutatása rávilágított, az elmúlt három évben javult az európai nyugdíjrendszerek helyzete, de az uniós országok pontszámai között jelentős eltérések vannak.

Az Allianz nyugdíjmutató indexe (API) speciális, hiszen a biztosító maga hozta létre. A mutatójuk három részből tevődik össze. Van egy aktuális gazdasági és demográfiai kiindulópontja, valamint értékeli a nyugdíjpillérek fenntarthatóságát, illetve a nyugdíjrendszer megfelelőségét az adott ország időseinek helyzete alapján. A három területet külön pontozzák egy 1-től 7-ig terjedő skálán (ahogyan korábban említettük, minél alacsonyabb a pontszám, annál kedvezőbb az értékelés), majd ezeket súlyozzák és összesítik.

A biztosító indexe alapján az Európai Unió átlagértéke 3,4 pont. A legjobb helyezést Dánia érte el 2,2-es pontszámmal. Magyarország 3,7-es összpontszámot kapott, holtversenyben Csehországgal, Horvátországgal, Szlovákiával és Szlovéniával. Az uniós országok ezen csoportja mögött csak három ország végzett az EU-ban: Ciprus (3,9), Lengyelország (4,0) és Románia (4,3).

A három részterület közül a legjobb értékelést a megfelelőségre kapta hazánk (3,4 pont). A magyar nyugdíjrendszer fenntarthatóságát csak 3,8-asra értékelték, valamint úgy tűnik, a legnagyobb gyengeségei az aktuális demográfiai és gazdasági pilléreiben keresendők (4,2-es értékelés).

Ne hagyd ki!