A 13. havi juttatás nemcsak a nyugdíjasoknak jár, hanem számos, másfajta ellátásban részesülőnek is. Mutatjuk a fizetési menetrendet.
Néhány fontos információ, amit a 13. havi nyugdíjról - illetve ellátásról - tudni kell
Jövőre 13. havi nyugdíjra jogosult, aki 2023 legalább egy napján, valamint 2024. januárjában öregségi nyugdíjban (beleértve a nők kedvezményes nyugdíját is), özvegyi nyugdíjban, árvaellátásban, szülői nyugdíjban, baleseti hozzátartozói nyugellátásban vagy mezőgazdasági járadékban részesül.
A tizenharmadik havi ellátásról szóló kormányrendelet alapján 2024. februárban minden jogosultat egységesen megilleti 13. havi nyugdíjként vagy ellátásként a 2024. januári (6 százalékkal megemelt összegű) nyugdíja vagy jogosító ellátása teljes összege plusz havi juttatásként
- idézi Farkas András nyugdíjszakértőt a 24.
Megjegyzi, a törvény nagyon szűk korlátok között jogosít a plusz egyhavi nyugdíjra. Azonban a kormány kiterjesztette a jogosultságot számos egyéb ellátásban részesülőre is. Az utóbbiak juttatásának a neve 13. havi ellátás (és nem 13 havi nyugdíj). Az érintett ellátások listáját a NyugdíjGurun ezen a linken nézheted meg.
A jövő februárban esedékes 13. havi támogatást a szokásos nyugdíjfizetési napon viszi a postás. Belföldi bankszámlára utalásnál az extra juttatást külön tételként, de a nyugdíjakkal azonos napon, február 12-én írják jóvá a bankszámlákon. Külföldi számlára folyósításnál a 13. havi támogatás a második havi nyugdíjjal (vagy ellátással) összevonva, egy tételben érkezik.
Több mint 100 ezer magyar nyugdíjas adta munkára a fejét
Egyébként többszörösére ugrott a 65-74 éves korosztályhoz tartozó foglalkoztatottak száma Magyarországon 2010 és 2022 között, a Központi Statisztikai Hivatal statisztikái alapján. Az adatokból kiolvasható, lendületet adott a létszámuk növekedésének, hogy 2019-től csökkentek a rájuk vonatkozó közterhek, valamint 2022-től szochómentes lett a keresetük.
A vizsgált 12 évben a 65-74 év közötti foglalkoztatottak száma több mint három és félszeresére, 31 ezerről nagyjából 112 ezerre nőtt Magyarországon.
Molnár László, a GKI Gazdaságkutató vezérigazgatója szerint, sok nyugdíjas az alacsony nyugdíja miatt vállal munkát, hiszen az ellátásuk 20-30 százalékkal marad el az utolsó évek átlagkeresetétől. Ráadásul a Policy Agenda elemzése szerint a 65 év felettiek több mint felének, 1,2 millió idősnek a bevétele nem érte el a nyugdíjas létminimum 145 ezer forintos szintjét sem tavaly.
A legalább 65 éves nyugdíjasok keresete járulékmentes Magyarországon, vagyis nem kell fizetniük a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot. Csupán a 15 százalékos szja-t vonják a bruttó keresetükből. A foglalkoztatójuk pedig mentesül utánuk a 13 százalékos szociális hozzájárulási adó megfizetése alól.
