Kihirdették a 2022-es nyugdíjak meghatározásához szükséges valorizációs szorzószámokat a legújabb Magyar Közlönyben. Ezentúl ezek segítségével számolják a nyugdíjakat!
Publikusak az új szorzószámok
A legfrissebb Magyar Közlönyben jelentek meg a legújabb valorizációs szorzószámok, ezekre van szükség egy nyugdíjba vonuló havi nyugdíjának kiszámításához. A szorzószámok egyébként az átlagos nettó keresetek alakulásához igazodnak – írja a Napi.hu.
Az új szorzószámok április 6-án lépnek hatályba. A legújabb szorzótáblán például az 1950-ben szerzett fizetésekre már 447,153-as szorzó vonatkozik, az 1980-as kereseteknél 77,497 a szorzó értéke, amíg a 2000-esnél 5,25. A 2010-es nettó bérek esetében 2,202, a legutolsó években pedig 1,67 (2016), 1,478 (2017), 1,328 (2018), 1,192 (2019), valamint 1,087 (2020).
Ezekre a szorzószámokra azért van szükség, mert a segítségükkel tudják hozzáigazítani a nyugdíjazás előtti években, évtizedekben szerzett fizetéseket a nyugdíjba vonuláskor kapott keresetekhez. Nem lehet ugyanis közvetlenül beszámítani a nyugdíjba például a 80-as években szerzett, pár ezer forintos havi fizetéseket.
Így számolnak
Farkas András nyugdíjszakértőnek egyébként a legfrissebb valorizációs szorzót (1,087, azaz 8,7 százalék) majdnem egészen pontosan kiszámolta korábban, hiszen 1,086-os számmal kalkulált néhány héttel ezelőtt.
A számításhoz a KSH adatait lehet alapul venni. Tavaly a bruttó átlagkereset 438,8 ezer forint volt, a közfoglalkoztatottak nélkül pedig 449,6 ezer. A kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset ugyanekkor 291,8 ezer forint, a kedvezményekkel viszont 300,5 ezer forint. A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset tehát 8,7 százalékkal, a kedvezményeket figyelembe vevő nettó átlagkereset pedig 8,4 százalékkal nőtt a 2020-as adatokhoz képest - írja a portál.
Jobban járhat az, aki később igényli a nyugdíját
Az elmúlt években egyébként igencsak fölerősödött az a jelenség, hogy a nyugdíjba vonulás éve igen meghatározó a kezdőnyugdíj meghatározásakor. Nagyjából kijelenthető, hogy minél később igényli valaki az öregségi nyugdíjat, annál jobban járhat. Ez a Nők 40 kedvezményes nyugdíjra is vonatkozik.
„A nyugdíjtörvény alapján a nyugdíj összege az elismert szolgálati időtől és az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegétől függ. Azt nem említi a törvény, hogy a nyugdíj összege drámai mértékben függ attól is, hogy valaki melyik évben igényli a nyugdíját. Holott Magyarországon hasonló életpályák, hasonló szolgálati időtartamok, hasonló keresetek mellett is nagy mértékben eltérő összegű nyugdíjakat állapíthatnak meg a nyugdíjigénylés évétől függően”
- nyilatkozta korábban Farkas András.
A szakember arról is beszámolt, hogy Magyarországon a 2010-es évek közepétől jellemző az a tendencia, hogy minél később igényli valaki a nyugdíját, annál nagyobb összeget kaphat. Például 60-70 százalékos különbség is megfigyelhető két hasonló karrierív között, amennyiben az egyik személy öt-hat évvel ezelőtt, a másik pedig mostanában igényli az öregségi nyugdíját.
