Jobban járhatnak azok, akik később vonulnak nyugdíjba

Jelentősen növekedhetnek 2022-ben az öregségi nyugdíj megállapításánál használt valorizációs szorzók. Jól járhatnak azok, akik idén igénylik a nyugdíjukat – így számol a nyugdíjszakértő.


Változik a nyugdíjszámítás

Ugyan nagyjából március második felében várható csak, hogy megjelenik a kormányrendelet az idei valorizációs szorzószámokról, azonban azok már egész jól megsaccolhatók a tavalyi nettó nemzetgazdasági átlagbér növekedésének ismeretében – írja a Napi.hu.

A tavalyi év első 11 hónapjában a bruttó átlagkereset 433,8 ezer forint, a közfoglalkoztatottak nélkül számítva 444,6 ezer forint volt a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. Ugyanebben az időszakban a kedvezmények nélküli nettó átlagkereset 288,5 ezer forint, a kedvezményekkel együtt pedig 297,1 ezer forint volt. A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset 8,6 százalékkal, amíg a kedvezmények figyelembevételével számított nettó átlagkereset 8,3 százalékkal volt magasabb, mint a megelőző év azonos időszakában. A portál szerint ezekből a számokból az következik, hogy az idei nyugdíj-megállapításnál alkalmazandó valorizációs szorzók várhatóan 8,6 százalékkal magasabbak lesznek, mint a 2021-ben alkalmazott értékek voltak.

Az adott évben nyugdíjba vonulók nyugdíjának kiszámításának fontos részét képezi az egyes évekre megállapított valorizációs szorzó. Ez a paraméter az átlagos nettó kereset alakulásához igazodik. Ezeket a szorzószámokat a tavaly március 24-én megjelent Magyar Közlöny tartalmazza. A legkorábbi, 1950-es évre vonatkozóan például 411,364-es szorzót ír, a három legutolsó évben azonban már csak 1,36-os (2017), 1,222-es (2018) és 1,097-es (2019) szorzót. Ezekkel a szorzókkal lehet hozzáigazítani a nyugdíjazás előtti években szerzett fizetéseket a nyugdíjba vonuláskor kapott keresetekhez – írja a portál.

„A nyugdíj összegét az 1988. január 1-től a nyugdíj megállapítás napjáig elért keresetekből kell meghatározni. Ez az időszak a 2022-es kezdőidőponttal megállapított nyugellátásoknál már harmincnégy évi jövedelem figyelembevételét jelenti, azaz az aktív kereső időszak több mint felében elért munkabérek, egyéb jövedelmek már beszámítanak a nyugdíjba. (…) Nem lehet egy az egyben beszámítani a nyugellátásba például egy 1998-ban kifizetett munkabért egy 2021-ben elért jövedelemmel. Ez a szintre hozás valósul meg az évente meghatározott valorizációs szorzószámokkal”

- magyarázza a Napi.

Jobban járhat az, aki később igényli a nyugdíját

Az elmúlt években igencsak fölerősödött az a jelenség, hogy a nyugdíjba vonulás éve igen meghatározó a kezdőnyugdíj meghatározásakor. Nagyjából kijelenthető, hogy minél későbbi évben igényli valaki az öregségi nyugdíjat, annál jobban járhat. Ez pedig a Nők 40 kedvezményes nyugdíjra is vonatkozik – írja a cikk Farkas András nyugdíjszakértőre hivatkozva.

„A nyugdíjtörvény alapján a nyugdíj összege az elismert szolgálati időtől és az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegétől függ. Azt nem említi a törvény, hogy a nyugdíj összege drámai mértékben függ attól is, hogy valaki melyik évben igényli a nyugdíját. Holott Magyarországon hasonló életpályák, hasonló szolgálati időtartamok, hasonló keresetek mellett is nagy mértékben eltérő összegű nyugdíjakat állapíthatnak meg a nyugdíjigénylés évétől függően”

- nyilatkozta Farkas András.

A szakember arról is beszámolt, hogy Magyarországon a 2010-es évek közepétől jellemző az a tendencia, hogy minél később igényli valaki a nyugdíját, annál nagyobb összeget kaphat. Például 60-70 százalékos különbség is megfigyelhető két hasonló karrierív között, amennyiben az egyik személy öt-hat évvel ezelőtt, a másik pedig mostanában igényli az öregségi nyugdíját.

The Conversation

Ne hagyd ki!