A magyar nyugdíjasok pénzügyi helyzete nem éppen rózsás. De hogyan gyűjthetünk össze havi 200-300 ezer forint nyugdíjkiegészítést?
Bevételkiesésre felkészülni!
A KSH adatai szerint csaknem 200 ezer idős él 100 ezer forint alatti nyugdíjból jelenleg Magyarországon, de 1,67 millióan vannak azok is, akik 200 ezer forintnál kevesebbet kapnak. Legalább ilyen szemléletes más szemszögből nézni a dolgot. A nyugdíjasok kevesebb mint 19%-a él 300 ezer forint feletti nyugdíjból, 600 ezer forint feletti összegből pedig mindössze 1%-uk gazdálkodhat havonta. Amennyiben az aktuális nettó átlagjövedelmet és átlagnyugdíjat vetjük össze, akkor is siralmas a helyzet, ugyanis míg 2024. januárban a nettó átlagkereset 416 ezer forint volt Magyarországon, addig az átlagnyugdíj mindössze 230 ezer forint volt. Vagyis a különbözet csaknem 200 ezer forint! Látható tehát, hogy a hiába növeli a kormány évről évre legalább a nyugdíjas infláció mértékével az öregségi nyugdíjakat, ezek képtelenek a béremelés ütemével lépést tartani. Bár az átlagnyugdíj annyiban félrevezető, hogy az újonnan nyugdíjba vonulók járadéka lényegesen magasabb, mint a „régieké”, ennek ellenére tényként könyvelhetjük el, hogy jelentős bevételcsökkenéssel jár a nyugdíjba menetel. Még nagyobb lehet a pofon akkor, ha valaki esetleg zsebbe kapja jövedelme egy részét, de a vállalkozók is jó eséllyel az átlagosanál komolyabb visszaeséssel számolhatnak. A helyzetet mindenkinek célszerű egyénileg, személyre szabva kezelnie, hiszen az egyes élethelyzetek nagyon különbözőek, mint ahogy a komfortos megélhetéshez szükséges összeg is nagyon más és más lehet.
Hogyan lehet plusz bevételünk?
A fenti átlagszámokból kiindulva tegyük fel, hogy 200 ezer forint a kieső jövedelmünk nyugdíjba-menetelkor. Dönthetünk úgy, hogy ezt a különbséget szeretnénk kompenzálni, de akár lehet az is a cél, hogy viszonylagos luxusban éljük le az utolsó pár évtizedünket, és csatlakozzunk a 600 ezer forintos nyugdíjasok táborához. Ez a jelenlegi átlagnyugdíj és átlagbér alapján kb. 400 ezer forint plusz bevétellel érhető el mai árakon. Mivel a statisztikák szerint nagyjából 20 évet fogunk nyugdíjasként eltölteni, eszerint legalább két évtizeden keresztül kellene ezt az összeget előteremtenünk minden egyes hónapban. Ez 48, illetve 96 millió forintot jelent összeségében. Szerencsére azonban nem kell ennyi pénzt magunknak összegyűjtenünk, mert ha a tőke fial valamennyit, akkor a hozammal is számolhatunk. Nem csak a hozam lesz azonban kulcsfontosságú, hanem az is, hogy hány éves korban kezdünk el félretenni. Ha például 45 éves korban, vagyis 20 évvel a jelenlegi nyugdíjkorhatár előtt kezdünk el megtakarítani, akkor 3%-os éves kamattal számolva 150 ezer forintot kell minden egyes hónapban félretennünk ahhoz, hogy végül 48 millió forintunk legyen, amiből havi 200 ezer forinttal pótolhatjuk ki a nyugdíjunkat két évtizeden keresztül. Ugyanakkor, ha már 35 évesen gondolunk az öregkori megélhetésünkre, akkor máris 3 évtizedünk lesz az öngondoskodásra, így akár 84 ezer forint is elég lehet majd havonta. Ez persze jelenlegi értéket jelent, ahhoz, hogy a jövőbeni érték is megfelelő legyen, minden évben reálértéken kell hozni az elvárt hozamot. Látható, hogy az időfaktor rendkívül fontos, és persze az elérhető hozam is, hiszen a 3%-os átlag meglehetősen vékonyka, ám mivel a nyugdíjmegtakarítás mindig óvatos befektetés, az elvárt hozamot illetően is érdemes visszafogottnak lennünk.
Hogyan gyűjthetjük össze a szükséges pénzt?
A legrosszabb döntés egyértelműen az, ha a „párnacihában” gyűjtjük a havonta félretett összegeket, mert akkor egyáltalán nem használhatjuk ki a kamatos kamat előnyét. Persze a bankbetétek sem hoznak túl sokat, különösen az olyan rendszeres, kis összegű megtakarításoknál, mint amilyen az, amikor a nyugdíjunkra teszünk félre. Ha persze már összegyűlt egy nagyobb összeg, akkor lehet akár le is köthetjük azt, de nem könnyű olyan számlát keresni, ami hosszabb távon jól fizet. Olyanok is vannak, akik állampírt vásárolnak a megtakarításaikból, akár kisebb csomagokban. Így a kamatozás és a lejárat nagyon eltérő lesz majd, de ez nem igazán probléma, ha olyan papírokat választunk, amelyekből bármikor könnyen, kis vesztességgel lehet kiszállni. Ráadásul az elektronikus Webkincstár felületén a portfolió könnyen kezelhető, mint ahogy az is jól látható, hogy a következő kamatfizetéseknél milyen bevételekre számíthatunk. Ha pedig a papírunk olyan, aminél a hozam nem tőkésedik, akkor itt gyorsan és egyszerűen befektethetjük a befolyó pénzt, vagy akár el is utaltathatjuk magunknak, ha másba fektetnénk azt. Vannak, akik az ingatlanban hisznek. Nem feltétlenül azért, mert minden évben ez a nyerő befektetés, hanem azért, mert itt az az ingatlanok áremelkedése és a bérbeadás együttesen szinte biztosan infláció fölött hoz. Bár most éppen az látható, hogy vidéken nominálisan csökkennek, Budapesten pedig nőnek a lakásárak, a bérleti piac stabil, így önmagában már a kiadás is szép bevételt termelhet. Budapesten például idén áprilisban átlagosan 270 ezer forintért lehetett kiadni egy lakást, míg Debrecenben 220 ezer, Győrben pedig 180 ezer forint volt ugyanez. Vagyis elvileg, ha valaki a nyugdíjkorhatár elérésekor rendelkezik egy kiadható lakással, akkor az 200 ezer forint körüli nyugdíjkiegészítésre jóeséllyel számíthat, legalábbis a nagyobb városokban.
Nyugdíjcélú megtakarítások
Természetesen választatunk a meglévő, kifejezetten nyugdíjcélú megtakarítások közül is, amelyekhez ráadásul állami támogatások is járhatnak. Ilyenek például az Önkéntes Nyugdíjpénztárak, ahol a pénztárak kezelik a befektetéseket, a pénzt pedig a választható portfóliónak megfelelő arányban többnyire magyar állampapírokba és értékpapírokba fektetik, ennek megfelelően a hozam is elsősorban a magyar gazdasági teljesítmény függvénye. Hogy mire képesek a pénztárak? Az MNB adatai szerint a 10 éves nettó hozam a TOP 10 pénztár esetében 5,25-8,59% között volt, mégpedig állami támogatás nélkül. Egyre népszerűbbek azonban a nyugdíjbiztosítások is, amikor a befizetéseink a nevünkre szóló privát számlánkon gyűlnek, általában különböző befektetési alapokban, amelyeket alapkezelők kezelnek. Előnye, hogy a számos elérhető befektetési alapnak és a rugalmasan összerakható portfólióknak köszönhetően itt sokkal részletesebben kiválaszthatjuk, hogy mekkora kockázatot vállalunk. Eközben nem igényel komolyabb értékpapír-piaci ismeretet ez a megoldás, illetve nem is kell vele sokat bajlódni. A befektetések terén otthonosabban mozgók választhatják még a nyugdíj-előtakarékossági számlát (NYESZ) is. Ez egy speciális, kifejezetten a nyugdíjcélú előtakarékosságunk érdekében létrehozott hosszú távú értékpapír-számla. A megtakarításainkból értékpapírokat vehetünk, így pénzünket saját magunknak kell közvetlenül kezelni és minden befektetési döntést nekünk kell meghozni. Itt már nincs befektetési alapkezelő, aki segítene, miénk a teljes felelősség és ha nem értünk hozzá, igen könnyű rosszul dönteni.
