Nagy autógyártók együtt kérik a Nemzeti Közúti Közlekedésbiztonsági Hivatalt (NHTSA), vizsgálják felül az automatikus vészfékező rendszer kötelezővé tételéről szóló új szabályozást. Úgy látják, veszélyes is lehet a technológia.
Nem akarják a kötelező vészfékező rendszert a nagy autógyártók
A szinte az összes nagy autógyártót (például a Toyotát, a Volkswagent és a General Motors-t) tömörítő Alliance for Automotive Innovation szerint veszélyesek is lehetnek az automatikus vészfékező rendszerek (Automatic Emergency Braking, azaz AEB).
Emiatt arra kérik az amerikai NHTSA-t, vizsgálják felül azt az áprilisban elfogadott szabályozást, mely értelmében 2029-ig szinte minden új személygépkocsinak és teherautónak rendelkeznie kell AEB-vel. Pontosabban képesnek kell lennie arra, hogy automatikusan megálljon és elkerüljön egy esetleges ütközést akár 62 mérföld/órás - vagyis nagyjából 100 kilométer/órás – sebességgel haladva is.
A szövetség szerint ez gyakorlatilag lehetetlen a rendelkezésre álló technológiákkal. A problémát azzal magyarázzák, hogy a szigorú előírások miatt a járműveknek jóval korábban kellene automatikusan fékezniük, mint ahogyan azt egy átlagos sofőr vagy az úton közlekedők várná. Így mindez ráfutásos baleseteket eredményezhetne.
Ha túl korán vezetik be ezeket a szigorú szabályokat, akkor az autógyártók kénytelenek lesznek olyan rendszereket telepíteni járműveikbe, amelyek nem működnek megfelelően minden helyzetben
- idézi a szervezet közleményét a Portfolio.
EDR kerül az új autókba az EU-ban
Egyébként nem lehet új személyautót regisztrálni az Európai Unióban - így Magyarországon sem - EDR nélkül júliustól. Krepsz Zoltán, Az Autó szaklap főszerkesztő-helyettese magyarázta el, miért van szükség fekete dobozra az autókban is.
Az autókban lévő fekete doboz – angol rövidítése szerint EDR – tulajdonképpen egy eseményrögzítő készülék. Ez külön nem vesz fel hangot úgy, mint a pilótafülkében a repülőgépeknél, az utastéri beszélgetést nem rögzíti. Ez egy olyan eszköz, amit alapesetben a légzsák vagy az övfeszítő vezérlése hoz működésbe, és a baleset előtti és utáni pillanatokat rögzíti a legfontosabb olyan adatokat, amelyeket egy baleseti vizsgálatnál fel lehet használni, és amivel konkrétan lehet tisztázni bizonyos eseményeket
- idéztük a szakértő rádiós nyilatkozatát a napokban.
Hozzátette, ez a technológia sokkal több információt hordoz egy baleset rekonstruálásához, mint az autókban manapság is igen elterjedt menetrögzítő kamera.
Az autók paramétereinek rögzítése a lényeg. Egy menetkamera nagyon sokat segít abban, hogy bizonyos szituációkat, amelyeket a kamera fel tud venni, tisztázhassunk helyzeteket. Például akár egy jobbkéz-szabály meg nem adásából bekövetkező balesetet egy ilyen kamera egyértelművé tud tenni. Viszont a kamera nem tud rögzíteni olyan adatokat, amelyek például az autó GPS-koordinátáit mutatják, a gáz- vagy a menetpedál állását, a sebességet, az időt, a különböző vezető-segédrendszerek működését. Azokra az adatokra van szükség, amiket nem tudnak a tanúk, az autó utasai, az autó vezetői elmondani a balesetnél
- tájékoztatott Krepsz Zoltán.
