A jövő az elektromos autóké, ám a technológiaváltás komoly problémákat okozhat az európai gyártóknak és autósoknak is - állítja Várkonyi Gábor autópiaci szakértő.
Zöldülő autópark
A következő 1-2 évtizedben a fejlett országok autópiaca az elektromos autózás felé fog dőlni, az ösztönzők, a regulációk, a divat, valamint a kínálat nem is enged más forgatókönyvet – állítja Várkonyi Gábor autópiaci szakértő. Kínában például a kormány másfél-két évtizedre előre meghatározta, hogy az eladott autók hány százalékának kell az úgynevezett NEV kategória esnie. A „New Energy Vehicles” mindent felölel, ami környezetvédelmi szempontból releváns technológiát hordoz. A gyártók előre tudják, hogyan alakulnak az állami elvárások, hiszen tervezhetően fut fel a NEV autók aránya. A stabil és növekvő keresletre alapozva így aztán lassan és fokozatosan leépíthetik az elektromos autókat vásárlónak adott állami támogatásokat.
Az Egyesült Államokban Biden elnök zöldítési programja mentén az ott gyártott elektromos autók vásárlói is támogatást kapnak. Ugyanakkor a világ két legnagyobb piacán, Kínában és az USA-ban nincsen szó a belső égésű motorral szerelt gépjárművek betiltásáról. Esetenként azonban egyes USA tagállamok dönthetnek tiltások mellett – hangsúlyozza a szakértő. A világ jelentős hányadában, de még a fejlett piacokon is, a belsőégésű autók piaca darabszámszerűen nagyon komoly tétel lesz, a következő évtizedekben. Persze, ha ténylegesen zöldíteni akarunk, a milliárdnyi autóval kezdeni kell valamit. Itt pedig a szintetikus üzemanyagok kérdése nem lesz megkerülhető – hívja fel a figyelmet Várkonyi Gábor.
Ezzel szemben az EU drasztikus lépést fontolgat. A hírek szerint minden olyan technológia, ami menet közben Co2-t bocsát ki, 2035-től tiltva lesz. Európában így a szintetikus üzemanyagnak is lőttek, mert hiába köt meg az E-fuel előállítása közben annyi szén-dioxidot, mint amennyit kibocsát elégetéskor, ez nem számít semlegesnek az EU szerint.
Mi lesz az európai gyártókkal?
A drasztikus lépés komoly problémákat okozhat az európai autóiparnak. Talán a legfontosabb, hogy ha a mostani belsőégésű modellpaletta kiöregszik, nem lesz utánpótlása, hiszen kereslet híján az európai gyártóknak nem éri meg ilyen modellek fejlesztésére költeni. Ezzel viszont az kiszorulhatnak más piacokról is, holott a világ autóiparában még évtizedekig meghatározó lesz a belső égésű technológia. Ha máshogy nem, hát szintetikus üzemanyaggal működtetve, bár ez inkább a meglévő állomány esetében releváns. Az elektromos modelljeik eladásával ezeket a veszteségeket aligha tudják pótolni, hiszen más országokban nagyvonalú ösztönzők híján, piaci alapon csak lassabban épülhet ki az elektromos autókat kiszolgáló infrastruktúra.
Az európai piacokon sem lesz könnyű a helyzet. Brüsszelben most éppen a belsőégésű autókra vonatkozó Euro7-es norma bevezetésén gondolkodnak, ami iparági számítások szerint darabonként ezer euróval növelné meg a gyártási költségeket. Ez jóval nagyobb, mint amennyit egy környezetvédelmi szempontból kevéssé káros kisautón megkeres a gyártó. Egyszerűen nem éri meg jelen szabályozói környezetben kicsi, könnyű, olcsó autókat gyártani, megszüntetik ezeket a modelleket, és helyettük nagyobb, drágább autókra fókuszálnak– mondja Várkonyi Gábor.
Meglepő, de a belső égésű autók gyártásának rendeleti úton történő visszaszorítása nem gyorsítja fel a technológiaváltást. A gyártók ugyanis éppen a „halálraítélt” belső égésű autóik eladásából finanszírozzák az elektromos modellek fejlesztését. Ha csökken a belőlük származó bevétel, az éppen a kívánt célt, az elektromos autók terjedését lassíthatja.A fent felsorolt problémák miatt Várkonyi Gábor szerint az ágazatban komoly leépítések várhatóak, a legoptimistább becslések szerint is félmillió munkahely szűnhet meg az európai autóiparban.
Kedvezőtlen folyamatok
A változások okán egy sor, ma még nem látható kedvezőtlen folyamat indulhat be az európai autóiparban. Az erőltetett technológiaváltás miatt például az elektromos autók gyártásához szükséges nyersanyagok iránt megugrik a kereslet, ami tovább növeli azok árát és ezen keresztül a gyártási költségeket és értelemszerűen az amúgy sem alacsony eladási árakat is. Ha pedig drága az elektromos autó, az fékezheti a terjedését, hacsak az államok nem növelik a vásárlásukhoz adott támogatást, ami hosszú távon fenntarthatatlan, ráadásul már most is torzítja a piacot.
A változások az autóvásárlókra is kedvezőtlenül hathatnak. Mivel az elektromos autó drága, belső égésű autót pedig nem lehet majd vásárolni, az autópark elöregszik, ami értelemszerűen nehezíteni fogja azokat a környezetvédelmi céloknak az elérését, ami miatt a technológiaváltás napirendre került. A drága elektromos autó egyeduralma miatt a piac is szűkülhet, ugyanis egy idő után – mint azt nemrégiben a Renault elnöke is kijelentette - az alacsonyabb jövedelmű rétegek nem engedhetik meg maguknak, hogy saját autóval közlekedjenek. A büszke e-autó tulajdonosok kilátásai sem éppen kedvezőek. Az elektromos autók száma ugyanis várhatóan nagyobb ütemben fog bővülni, mint az őket kiszolgáló infrastruktúra. 2022-ben például Kelet-Magyarországon egyetlen gyorstöltő sem működik. Ha valamiért nem otthon kell tölteni az autót, akkor komoly zsúfoltsággal lehet számolni a töltőhelyeken.
