A KRESZ-teszten 2023-ban a vizsgázók 44 százaléka bukott meg (ez az adat tartalmazza az első vizsgázók és a pótvizsgázók eredményeit is) az összesen 157 063 vizsgán. A KRESZ bukási arányok az elmúlt években romló tendenciát mutattak: míg 2020-ban és 2021-ben 41% volt, 2022-ben már 44%.
A forgalmi vizsgák esetében 54%-os volt a bukási arány 2023-ban, egyébként pedig összesen 207 748 darab forgalmi vizsga zajlott le egy év alatt. Az elmúlt években itt is folyamatosan emelkedik a bukási arány: 2020-ban és 2021-ben ez az adat 50% volt, 2022-ben már 53 százalék, 2023-ban pedig 54% - írja a Vezess.hu.
A legfőbb bukási okok forgalmin
A vizsgabiztosok által kitöltött vizsgaminősítő lapok alapján a legfőbb bukási okok forgalmi vizsgán:
- Balesetveszélyes manővere miatt a szakoktatónak be kell avatkoznia
- Elsőbbségadási kötelezettségének nem tesz eleget
- Irányjelzést vagy a körültekintést elmulasztja
- Közlekedési szabályt sért
- A besorolást, sávváltoztatást szabálytalanul, figyelmetlenül hajtja végre
- Nem a közúti jelzéseknek megfelelően közlekedik
- Nem ismeri fel a közlekedési helyzetet
- Egyenrangú útkereszteződésbe úgy hajt be, hogy elsőbbségadási kötelezettségének nem tudna eleget tenni
- Gyorshajtást, relatív gyorshajtást követ el.
- A menetirány szerinti bal oldalt indokolatlanul vagy szabálytalanul veszi igénybe.
Több gyakorlás kellene
A szakportál által megkérdezett oktató elmondta, hogy a fiataloknak nem elég a 29 óra gyakorlati vezetés, 50-60 óra vagy annál is több kell(ene) a sikeres vizsgához, ami persze anyagilag is megterhelő.
A KSH adatai szerint átlagosan 345 800 forintjába került a tanulóknak, mire a kezükbe foghatták a rózsaszín plasztikkártyát, de nem kell sokszor megbukni ahhoz sem, hogy 500 ezer forint vagy még ennél is magasabb összeg legyen a végeredmény.
