Akár 400 ezer forintba is kerülhet a jogosítvány megszerzése

A Totalcar autós portál tanulságos riportban mutatta be, hogy milyen nehézségek és kiadások miatt érheti el a jogosítvány megszerzésének költsége a 400 ezer forintot.


Az elsősegélynyújtó vizsga díja az elmúlt hetekben 12000 forintra emelkedett. A következő költség a KRESZ tanfolyam díja, ahol többségében már az online felkészülési lehetőséget választják a klasszikus tantermi képzéssel szemben. A képzés díja kb. 40 000 forintos, bár az interneten könnyen találni olyan vidéki iskolát, ahol ennek akár dupláját is elkérik Az elméleti vizsga díja 4600 forint.

A legkomolyabb tétel az, hogy átlagosan 6-7000 forintot kérnek egy gyakorlati óráért (szintén iskolánként változó) és a jelenlegi szabályozás szerint legalább 30 órát és 580 km-t kötelező vezetni ahhoz, hogy a forgalmi vizsgán bárki is részt vehessen - tehát csak maga a vezetés nagyjából 200 ezer forint. A 30 óra és az 580 kilométer nem vagy-vagy, mindkét feltételnek teljesülnie kell.

11000 forintba kerül a gyakorlati vizsga, vagyis minimum negyedmilliót kell kifizetni a B kategóriás jogosítvány megszerzéséhez. Mindez természetesen a minimálisan előírt óraszámmal és elsőre sikeres vizsgákkal értendő, ami nagyon nem a realitás. A probléma összetett.

A tapasztalatok szerint átlagosan 15-20 plusz óra szükséges ahhoz, hogy valakit viszonylag jó szívvel vizsgára lehessen bocsátani. Az okok a következők:

  • Az első, hogy az online képzés nem ad azonos minőséget, mint a bejárós órák.
  • A rutinvizsga kivezetésével a rendszerből eltűnt az az első komoly szűrő.
  • Sokan viselkednek a vizsgán teljesen másként, mint az órákon, beüt a vizsgadrukk, leblokkolnak.

A költségek gyorsan pörögnek, és könnyen az elméleti minimumnak tekinthető 250 ezer forintos szint másfélszeresére ugranak. És ez még csak az anyagi rész. A másik fontos tényező az idő.

Olyan hiány van oktatóból, hogy legtöbbjüknél hetekre előre tele van a naptár. Mivel naponta maximum 10 órát oktathatnak, így sorban állás van a felszabaduló helyekre. Az oktatónak tehát nem érdeke, hogy nyolcvan órát vezessen az, akinek amúgy negyven is elég lenne, hiszen az órái azonnal betelnek. Nem egy esetben a szülők számon is kérik az oktatón, hogy mi tart annyi ideig - pedig egyszerűen az a helyzet, hogy mai felgyorsult és megnövekedett forgalomban nehezebb megtanulni vezetni.

Az sem segít, ha valaki jogosítvány nélkül megszerzett rutinnal érkezik az oktatóhoz, olyankor a rögzült, rossz beidegződések különösen nehézzé teszik a jogosítvány megszerzését.

Az oktatók között is leképeződik a társadalom egésze, vannak korrekt, türelmes, jól képzett, tapasztalt oktatók és vannak megkeseredett bunkók, mint bármilyen más területen. A végeredmény szempontjából kulcsfontosságú a megfelelő iskola és oktató megtalálása.

Ahogy az autók száma folyamatosan nő, nem lehet arra számítani, hogy egyszerűsödik a helyzet. A cikkszerző szerint a kötelező óraszámot egyértelműen emelni kellene, mert a 30 kötelező óra kevés, illetve érdemes lenne visszahozni a rutinvizsgát, valamint beemelni a gyakorlati képzésbe olyan kevésbé hangsúlyos gyakorlati elemet, mint például az előzés. Sokan a sikeres KRESZ vizsga után sincsenek tisztában a kanyarodás szabályaival és a telezöldes kereszteződés használatával sem. Hasznos lenne továbbá, ha számos nyugati ország példáját követve mondjuk egy évig csak tapasztalt sofőr felügyelete mellett vezethetne minden friss jogsis, aki akár le is igazolja a pluszban vezetett órákat.

Ezekhez azonban rendszerszintű változásokra lenne szükség. A teljes riportot ITT találod.


The Conversation

Ne hagyd ki!