Miért is örülhetünk annak, hogy elsősorban a városokban terjednek az e-autók? Előzetesen csak annyit, hogy a környezetünk és leginkább az egészségünk hálás lesz.


​Felértékelődő egészségvédelem

Klímavédelem mellett talán kevesebb szó esik az egészségvédelemről. Sokszor nem érezzük, nem látjuk. Sejtelmünk sincs, hogy mennyi károsanyagot (CO, CO2, NO2, SO2, pm 2,5 stb.) szívunk be nap mint nap a városi levegővel. A nitrogén-dioxid az egyik legveszélyesebb egészségre káros légszennyező anyag, melynek 40%-a közúti közlekedésből származik. Az Egészségügyi Világszervezet publikációja szerint évente 4,5 millió ember korai halálát okozza a légszennyezés világszerte. A CREA tanulmánya szerint évente 13 ezer honfitársunkat veszítjük el a légszennyezés következtében. Mint ismeretes a szervezetbe jutó károsanyagok, melyek hasonlóan a dohányzáshoz, többek között szív-és érrendszeri, légúti megbetegedéseket, fejlődési rendellenességeket, illetve rákos elváltozásokat is okozhatnak. A közlekedésből származó légszennyezés az elmúlt évtizedben csökkent az üzemanyagok minőségére vonatkozó előírások és az EURO kibocsátási előírások bevezetése, továbbá a környezetkímélőbb gyártási technológiák alkalmazása miatt, de a különböző légszennyező anyagok koncentrációja még mindig túlságosan is magas, kiváltképpen a városi levegőben.

​Zajszennyezés

A közlekedéshez kapcsolódó másik jelentős egészségügyi problémaforrás zajszennyezés. A városi környezetben az egyik legnagyobb zajforrás nem meglepő módon közúti közlekedés. Az Európai Unióban közel 70 millió európainak kell (csak a közlekedés miatt) naponta 55 decibelnél erősebb környezeti zajszintet elviselni. A magas zajszennyezés alváskieséshez, alvászavarokhoz, fülzúgáshoz, pszichés zavarhoz, illetve hosszabb távon akár magas vérnyomáshoz és szívinfarktushoz is vezethet.

​Elektromos autó a legjobb választás

Mivel nincs hagyományos belsőégésű robbanómotor és kipufogórendszer, a gördülési ellenállás és a hanggenerátor minimális zaján kívül nincs egyéb zajforrás, a zajszennyezés minimális. Az elektromos autók károsanyag-kibocsátása 0 (nulla). Természetesen gumipor és fékpor szintén keletkezik, viszont a regeneratív fékezésnek köszönhetően a fékbetétek és féktárcsák sem kopnak olyan ütemben, továbbá az elektronok is visszatáplálásra kerülnek a lítium akkumulátorba, így növelve a hatótávot, illetve tovább redukálva az „üzemanyag" költségeket. Városi használat során érezhető igazán az e-autók hatékonysága, hiszen kisebb sebesség mellett szinte alig fogyasztanak, a dugóban vagy a piros lámpánál állva sem használnak elektronokat, illetve bocsátanak ki mérgező anyagokat.

​Örök vita tárgya: plug-in hibridet a városba?

Ugyan állami támogatás nem jár, de a zöld rendszám használatára ugyanúgy jogosultak a konnektorról tölthető (plug-in) hibrid gépjárművek is. A plug-in hibrid technológia nélkül valószínűleg még számos autótulajdonos sok-sok évig dízel vagy benzin meghajtású autóval közlekedne, tovább növelve a főleg városon belüli károsanyag-kibocsátást. A gyakorlat azt mutatja, hogy a legtöbb tulajdonos arra törekszik, hogy a robbanómotor ne is induljon be a városi használat során, valamint rendszeresen tölti a gépjárművét. A plug-in hibridet használók többségének elmondása alapján a következő autója biztosan tisztán elektromos lesz. Az úgynevezett Geofencing megoldás alkalmazásával már elérhető, hogy főleg a belvárosi területeken a plug-in hibrid autók tisztán elektromos üzemmódba kapcsoljanak. Persze ehhez számos feltételnek meg kell felelni gyártói, felhasználói és szabályozói oldalon egyaránt, de a technológiai feltételek már nem a sci-fi részét képezik. Észszerű használat mellett még évekig lesz létjogosultsága városi környezetben is a plug-in hibrid technológiának.

The Conversation

Friss

Photo by Fré Sonneveld on Unsplash

Téglával termel áramot egy új svájci szabadalom

A rendszer hatékonysága 80-85 százalékos, és 35 éven át működőképes lehet.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS

Mennyiért lehet most lakást venni vagy bérelni Győrben és környékén?


Családi ház 30 millióért

Győr-Moson-Sopron megyében a panelek átlagos négyzetméterára 380 000 forint, a téglalakásoknál ez az összeg átlagosan 486 000 forint. Míg a lakások négyzetméterárai nőttek, addig a házaknál stagnálást figyeltek meg éves összevetésben, így egy átlagos, 100 négyzetméteres ingatlant továbbra is meg lehet vásárolni 30 millió forintért. Az átlagos lakásméret vételre 65-70 négyzetméter, amiért átlagosan 21,9 millió forintot adnak.


Bérlet havi 120 ezerért

Győrben jellemzően 120 000 forint a havi költség egy lakásra, addig Sopronban már átlagosan 80 000 forintért is lehet bérelni. A megyeszékhely magas árait nem csak a nyugati határ közelsége és a felsőoktatási intézmények indokolják, hanem az Audi gyárban foglalkoztatott ingázó vagy vendégmunkások is, akik albérlettel oldják meg lakhatásukat. Ennél drágábban csak Budapesten és Veszprémben lehet kiadni lakásokat az egyetemistáknak, illetve a vidéki munkavállalóknak, olvasható a Duna House közleményében.

Photo by Scott Graham on Unsplash

Figyelem! Fontos változások a NAV nyomtatványkitöltőben

Frissítsen az ÁNYK új verziójára, mert ellenkező esetben nem tud majd nyomtatványokat küldeni.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS

Ne hagyd ki!