Felértékelődő egészségvédelem
Klímavédelem mellett talán kevesebb szó esik az egészségvédelemről. Sokszor nem érezzük, nem látjuk. Sejtelmünk sincs, hogy mennyi károsanyagot (CO, CO2, NO2, SO2, pm 2,5 stb.) szívunk be nap mint nap a városi levegővel. A nitrogén-dioxid az egyik legveszélyesebb egészségre káros légszennyező anyag, melynek 40%-a közúti közlekedésből származik. Az Egészségügyi Világszervezet publikációja szerint évente 4,5 millió ember korai halálát okozza a légszennyezés világszerte. A CREA tanulmánya szerint évente 13 ezer honfitársunkat veszítjük el a légszennyezés következtében. Mint ismeretes a szervezetbe jutó károsanyagok, melyek hasonlóan a dohányzáshoz, többek között szív-és érrendszeri, légúti megbetegedéseket, fejlődési rendellenességeket, illetve rákos elváltozásokat is okozhatnak. A közlekedésből származó légszennyezés az elmúlt évtizedben csökkent az üzemanyagok minőségére vonatkozó előírások és az EURO kibocsátási előírások bevezetése, továbbá a környezetkímélőbb gyártási technológiák alkalmazása miatt, de a különböző légszennyező anyagok koncentrációja még mindig túlságosan is magas, kiváltképpen a városi levegőben.
Zajszennyezés
A közlekedéshez kapcsolódó másik jelentős egészségügyi problémaforrás zajszennyezés. A városi környezetben az egyik legnagyobb zajforrás nem meglepő módon közúti közlekedés. Az Európai Unióban közel 70 millió európainak kell (csak a közlekedés miatt) naponta 55 decibelnél erősebb környezeti zajszintet elviselni. A magas zajszennyezés alváskieséshez, alvászavarokhoz, fülzúgáshoz, pszichés zavarhoz, illetve hosszabb távon akár magas vérnyomáshoz és szívinfarktushoz is vezethet.
Elektromos autó a legjobb választás
Mivel nincs hagyományos belsőégésű robbanómotor és kipufogórendszer, a gördülési ellenállás és a hanggenerátor minimális zaján kívül nincs egyéb zajforrás, a zajszennyezés minimális. Az elektromos autók károsanyag-kibocsátása 0 (nulla). Természetesen gumipor és fékpor szintén keletkezik, viszont a regeneratív fékezésnek köszönhetően a fékbetétek és féktárcsák sem kopnak olyan ütemben, továbbá az elektronok is visszatáplálásra kerülnek a lítium akkumulátorba, így növelve a hatótávot, illetve tovább redukálva az „üzemanyag" költségeket. Városi használat során érezhető igazán az e-autók hatékonysága, hiszen kisebb sebesség mellett szinte alig fogyasztanak, a dugóban vagy a piros lámpánál állva sem használnak elektronokat, illetve bocsátanak ki mérgező anyagokat.
Örök vita tárgya: plug-in hibridet a városba?
Ugyan állami támogatás nem jár, de a zöld rendszám használatára ugyanúgy jogosultak a konnektorról tölthető (plug-in) hibrid gépjárművek is. A plug-in hibrid technológia nélkül valószínűleg még számos autótulajdonos sok-sok évig dízel vagy benzin meghajtású autóval közlekedne, tovább növelve a főleg városon belüli károsanyag-kibocsátást. A gyakorlat azt mutatja, hogy a legtöbb tulajdonos arra törekszik, hogy a robbanómotor ne is induljon be a városi használat során, valamint rendszeresen tölti a gépjárművét. A plug-in hibridet használók többségének elmondása alapján a következő autója biztosan tisztán elektromos lesz. Az úgynevezett Geofencing megoldás alkalmazásával már elérhető, hogy főleg a belvárosi területeken a plug-in hibrid autók tisztán elektromos üzemmódba kapcsoljanak. Persze ehhez számos feltételnek meg kell felelni gyártói, felhasználói és szabályozói oldalon egyaránt, de a technológiai feltételek már nem a sci-fi részét képezik. Észszerű használat mellett még évekig lesz létjogosultsága városi környezetben is a plug-in hibrid technológiának.
