Egyszerűsített az elektronikusan indított belföldi átutalásokon a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szeptember 1-jétől. Jövőre újabb változások várhatók az azonnali fizetési tranzakcióknál.
Emelkedik az azonnali fizetések értékhatára
Tízmillióról húszmillióra emelte az elektronikusan indított egyedi belföldi átutalások limitjét az MNB szeptember 1-jétől. A jegybank elmondta, az év minden napján, bármelyik órában indítható tranzakció, és öt másodpercen belül teljesül is.
Az MNB stratégiai célja, hogy 2030-ra a tranzakciók kétharmada elektronikusan történjen. A jegybank az Azonnali Fizetési Rendszert (AFR) 2020. március 2-án indította el, célja a hazai pénzforgalom hatékonyságának növelése, a fizetési piac és a magyar gazdaság versenyképességének javítása
- idézi az MNB közleményét az MTI.
Hozzátették, az azonnali fizetési ökoszisztéma továbbfejlesztését ennek a rendeletnek a módosítása írta elő. Annak értelmében jövőre olyan változások is életbe lépnek, amelyek az egységes adatbeviteli módokra (például QR-kód, a deeplink és az NFC olvasási képessége) fognak vonatkoznak. Továbbá előírják a szolgáltatóknak, hogy biztosítaniuk kell a fizetési kérelem fogadását az ügyfeleiknek. Emellett megszabják, hogy az azonnali fizetési tranzakciók teljesüléséről mindig tájékoztatniuk kell a fizetőt.
Ezektől a cégektől kaptál rejtett kölcsönt? Hiba volt
Egyébként a Magyar Nemzeti Bank arról is tájékoztatott a napokban, hogy a budapesti székhelyű Car Service Partner Kft. és a prágai székhelyű azonos nevű cég megfelelő engedélyek nélkül nyújthatott pénzkölcsönt Magyarországon, ezért az MNB azonnali hatállyal betiltotta a tevékenységüket.
A jegybank azt gyanítja, hogy a két cég 2021 márciusát követően együttesen több mint 300 esetben több száz millió forintot meghaladó értékben nyújthatott hitelt ügyfeleinek. A társaságok használt személygépjárműveket vásároltak természetes, illetve jogi személyektől, jellemzően a gépjármű piaci értéke alatti vételáron. A megvásárolt gépjárművet a korábbi eladó részére használatra visszaadták egy havonta fizetett ellenérték - azaz "foglalási díj" - fejében, amely jellemzően a személygépjármű becsült értéke 5-10 százaléka volt.
Az MNB szerint a "foglalási díj" valójában az eladóknak kölcsönként átadott pénz használatáért felszámított kamat funkcióját töltheti be, és a gépjármű ebben a konstrukcióban egyfajta fedezetként szolgál.
Felhívták a figyelmet arra, hogy hitel- és pénzkölcsönnyújtási tevékenységet kizárólag jegybanki engedéllyel rendelkező pénzügyi intézmény végezhet; a két szóban forgó társaság ilyen jogosultságokat nem szerzett be.
