Egyre több a készpénz a hazai forgalomban

Egyre több készpénz van forgalomban Magyarországon, holott a gazdaság kifehérítése miatt érdemes lenne visszaszorítani a használatát. A kettősség azért is érthetetlen némileg, mert a közelmúlt felmérései is azt mutatják, hogy egyre népszerűbb hazánkban a kártyás fizetés.



Rengeteg készpénz forog a hazai gazdaságban

Mintegy 500 milliárd forinttal több, összesen 7788,3 milliárd forint értékű készpénz volt a forgalomban hazánkban múlt év végén, mint egy évvel korábban. Igaz, ennél az összegnél kevesebb forog a hétköznapi vásárlások alkalmával, hiszen a nagyobb része megtakarítási, felhalmozási keresletet elégít ki – írja az mfor.hu.

A Központi Statisztikai Hivatal és a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a hazai háztartások készpénzben tartott vagyona 2013-tól a tavalyi év harmadik negyedévéig nagyjából két és félszeresére nőtt. Még durvább különbséget kapunk, ha a 1998-as évet vizsgáljuk, amikortól a jegybank adatai nyilvánosan elérhetőek. Akkor még csupán 726,6 milliárdot ért el a „cash”. Attól az évtől kezdve egyébként csak 2004-ben, 2009-ben és 2012-ben csökkent némiképp a forgalomban lévő készpénz mennyisége.

2013 óta pedig többször előfordult, hogy kétszámjegyű lett a hazai készpénzállomány GDP-aránya, ami utal egy ország fizetési infrastruktúrájának fejlettségére is. Akkor vezették be ugyanis a pénzügyi tranzakciós illetéket és havi kétszeri, legfeljebb 150 ezer forint értékű ingyenes készpénzfelvételt. 2021 végén az előrejelzések szerint ez az arány meghaladhatta a magasnak számító 15 százalékot, bár a pontos értékre a hivatalos adatok hiányában még várni kell.

Ez az arány európai (nem uniós) szinten is kiugróan magasnak mondható. 35 ország adatait nézve csak hét ország készpénzállományos GDP-aránya volt magasabb a miénktől 2019-ben – ezekből öt volt uniós.

Lépnének a nagy készpénzforgalom ellen

A 2013-ban bevezetett tranzakciós illeték és a havi kétszeri ingyenes készpénzfelvétel miatt a magyar háztartások egy-egy alkalommal jelentősebb mennyiségű pénzt vesznek fel, hogy csökkentsék a banki költségeket. Emellett a korábbi, alacsonyabb banki kamatok is arra sarkallták a lakosságot, hogy bankbetét helyett inkább tartsák otthon a pénzüket – írja a portál Végső Tamás, az MNB készpénzpolitikai szakértőjének egyik tanulmányára hivatkozva.

A Magyar Bankszövetség a készpénzhasználat csökkentése érdekében, valamint azért, hogy „kifehérítsék” a hazai gazdaságot, 2019-ben közzétette nyolcpontos csomagját. Ebben egyebek mellett a tranzakciós illeték és az ingyenes készpénzfelvétel eltörlését szorgalmazta. Az akkor számításik szerint ezzel a GDP 1,7 százalékának megfelelő összeget, azaz mintegy 700 milliárd forintot lehetne megtakarítani.

A nyolc pontból egyelőre csak egy valósult meg. Az, hogy az online kasszát használó kereskedők 2021 januárjától kötelesek mindenhol biztosítani legalább egy, nem készpénzes (kártyás vagy azonnali átutalásra épülő, például QR-kódos) fizetési lehetőséget.

Egyre népszerűbb a kártyás fizetés

Az említett jogszabályhoz való igazodás a legtöbb esetben a bankkártyás fizetés bevezetését jelenti. Ebben a cikkünkben írtunk róla, hogy a törvény hatályba lépését kövezően felgyorsult a kártyás fizetés térhódítása Magyarországon.

Az OTP Bank vizsgálta meg a közelmúltban a bankkártyahasználattal kapcsolatos általános szokásokat, illetve azok változását. A megkérdezettek válaszaiból kiderült, 53 százalékukkal fordult elő, hogy kártyával szerettek volna fizetni egy vásárláskor, de nem volt rá lehetőségük, ezért inkább nem vettek semmit. Ebből kiindulva az üzleteknek akár anyagi hátrányuk is származhat belőle, ha nem fogadják el a bankkártyát.

A válaszadók mintegy 45 százaléka pedig arról nyilatkozott, hogy bosszantja őket, ha valahol nem lehet kártyával fizetni. A megkérdezettek 58 százaléka viszont azt tapasztalta, hogy a jogszabályváltozás érezhetően növelte azon helyek számát, ahol elfogadják a bankkártyát.

Emellett a kártyás fizetés népszerűségének növekedéséről számolt be a Mastercard 2021-es Fizetési Élmény Riportja is. A felmérésben résztvevők 37,5 százaléka kedveli az online utánvétes vásárlást. Azonban 47,5 százalékuk fizetett már utánvéttel az internetről megrendelt áruért. A portál szerint ebből következik, hogy nagyjából 10 százalékuk találkozott olyan esettel, hogy szerettek volna online fizetni, azonban nem tudtak.

Eszerint egyelőre az e-kereskedők sem tudják teljesen kielégíteni a fogyasztók online fizetési igényeit. Pedig 52 százaléka a vásárlóknak úgy nyilatkozott, hogy számukra az öt legfontosabb szempont között szerepel a fizetés lehetséges módja, amikor arról döntenek, hogy melyik oldalon vásároljanak.

„Természetesen a 2021-es jogszabályváltozás jelentős mértékben felgyorsította a kártyás fizetés térnyerését, de a kereskedőknek nemcsak a törvényi előírások miatt érdemes minél szélesebb körben biztosítani az elektronikus fizetés lehetőségét, hanem mert a kutatási eredmények alapján ez a fogyasztók egyértelmű elvárása is”

– tájékoztatott Hideg Noémi, az OTP Bank Kártyaelfogadás Szolgáltatás és ATM menedzsment vezetője.

Tehát való igaz, hogy évről évre növekszik a magyar gazdaságban forgalomban lévő készpénz mennyisége, azonban az imént említett felmérésekből az is egyértelműen kitűnik, hogy közben egyre nő a hazai igény a kártyás tranzakcióra is. Ezt a tendenciát támaszthatja alá az a tény is, hogy tavaly a 2020-as 10,6 százalékkal szemben csak nagyjából 7 százalékkal került több készpénz a hazai forgalomba. A forgalomban lévő készpénz gyarapodásának a tavalyi lassulását a szakértők egyébként az azonnali fizetési rendszer 2020 márciusi bevezetésével is indokolják.

The Conversation

Ne hagyd ki!