A Magyar Nemzeti Bank (MNB) hosszú távú nemzet- és gazdaságstratégiai céljait szem előtt tartva 31,5 tonnáról 94,5 tonnára emelte Magyarország aranytartalékát.


A jegybank ezzel a döntésével folytatta az aranytartalék 2018-as megtízszerezésével elkezdett folyamatot, amelynek következtében az aranytartalék nagysága alapján 2021 márciusára Magyarország a nemzetközi rangsor középmezőnyéből annak felső harmadába lépett elő.

Bár monetáris politikai tekintetben az arany jelentősége az 1970-es években csökkent, de tradicionális tartalékeszköz szerepe ezt követően is kiemelten fontos maradt. A jegybankok arany iránti kereslete rekordmagasságú volt 2018-ban (656 tonna), majd 2019-ben is (669 tonna).

Ha baj van, jól jön az aranytartalék

A jegybank mostani döntésében fontos szerepet játszott a koronavírus járvány időszakában jelentkező új kockázatok kezelése is, olvasható az MNB közleményében. A globálisan megugró államadósságok vagy az inflációs félelmek megjelenése tovább erősítik az arany nemzetstratégiai jelentőségét, menedékeszköz szerepét és értékmegőrző funkcióját. A aranytartalék megemelésével Magyarország az 56. helyről a 36. helyre ugrott a nemzetközi rangsorban az aranytartalék mérete alapján, míg a kelet-közép-európai régióban a 6. helyről a 3. helyre javította pozícióját.

Az ország egy főre jutó aranytartaléka 0,1 unciáról 0,31 unciára emelkedett (1 uncia 28,3495 gramm, a szerk.) így a kelet közép európai régióban mostantól Magyarország rendelkezik a legmagasabb egy főre jutó aranytartalékkal.

Történelem

A Magyar Nemzeti Bank 1924-es alapítása óta tart aranytartalékot. Az aranytartalék állománya a második világháborúig emelkedett, majd a háború végén az MNB legendás „Aranyvonatán" mintegy 30 tonna súlyú aranytömböt és aranypénzt menekített ki a jegybank az ausztriai Spital am Pyhrn-be. A kimenekített aranytartalék teljes mértékben visszakerült az ország tulajdonába a háború lezárását követően, ami fedezetként támogatta a magyar gazdaság stabilizációját és a pénzügyi konszolidációt az új fizetőeszköz, az idén 75 éves jubileumát ünneplő forint bevezetésekor. A rendszerváltás idején a Magyar Nemzeti Bank akkori vezetésének döntése következtében Magyarország aranytartaléka több lépcsőben 46 tonnáról 3,1 tonnára csökkent, és a készlet egészen 2018-ig változatlan maradt.


Friss

Fotó:123RF

Csányi Sándor most nem az OTP vezéreként, hanem az MLSZ elnökeként üzent

Az elmúlt időszakban Gulácsi Péter és Petry Zsolt nyilatkozata is sok helyen téma volt. A Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke az mlsz.hu-n mondta el véleményét. Szó szerint idézzük.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS

Ne hagyd ki!