Csak a magyarok harmada tud rendszeresen pénzt félretenni. 25 százaléknak nem marad egy vasa sem a fizetésből hónap végén. Háromból két magyar pedig kevesebb mint 3 hónapra elég pénzzel rendelkezik - derül ki a Provident pénzügyi szolgáltató felméréséből.
A megtakarítási képességben fontos szerepet játszik az iskolázottság is: minél magasabb a végzettsége valakinek, annál inkább valószínű, hogy tudnak eltenni egy kis extra pénzt. A kisebb városokban élők könnyebben takarítanak meg, mint a nagyvárosiak. A faluban élőknél azonban lényegesebben alacsony ez a mutató - írja az Economx.
Nagy a lemaradás nemzetközi összevetésben
A megkérdezettek negyedének nem marad pénze a hónap végén. A rendszeresen megtakarítani képes lakosság tekintetében nagyon rosszul áll Magyarország, a nemzetközi átlag idén 43 százalék, míg itthon mindössze 33,3 százalék. A szomszédos országokhoz képest ebben is nagyon rosszul állunk.
Nagyon magas azoknak az aránya (63,4 százalék), akik maximum három hónapra vagy még annál is kevesebbre elegendő megtakarítással rendelkeznek. Lényegében nem változott azoknak a száma, akik egy évnél hosszabb időre is elegendő megtakarítással rendelkezne, jelenleg 12,6 százalékon áll a mutató.
Hat hónapnál hosszabb időre elegendő extra pénzzel mindössze a lakosság 32 százaléka rendelkezik.
A lakosság 64 százaléka tervez rendszeresen. Ráadásul, főleg azok nem terveznek tudatosan a kiadásokkal, akiknek nem is marad pénzük a hó végén.A válaszadóknak a lakással kapcsolatos kiadások jelentik a legfőbb célt, ez jelenleg 32 százalékon áll. Negyedük utazásra és kikapcsolódásra is vesz fel kölcsönt.
Itt tartják a magyarok a megtakarításokat
Két héttel ezelőtt írtunk arról, hogy a magyarok legnépszerűbb befektetési célpontja továbbra is a bankbetét: az idei első negyedév végén az összes pénzügyi megtakarításuk 27%-át (14 700 milliárd forintot) tartották betétekben a magyarok. Második helyen a kötvények – túlnyomórészt állampapírok – szerepeltek, ez az eszközosztály az összes megtakarítás 26%-át, 14 100 milliárd forintot volt képes magához vonzani (két év alatt közel 4000 milliárd forintos növekedés). A dobogó harmadik fokára a befektetési alapok fértek fel, amelyek különösen nagy menetelést tudhatnak maguk mögött, alig 2 év leforgása alatt 5 400 milliárd forintról 11 400 milliárd forintra nőtt az állományuk. Készpénzben 6 705 milliárd forintot, tőzsdei részvényekben 2 473 milliárd forintot, míg életbiztosítási és nyugdíjpénztári megtakarításokban rendre 2 602 és 2 653 milliárd forintot tartottak a lakossági szereplők.
