Magyar méz - vigyázat hamisítják!
Uniós, vagy néha magyar címke alatt kerülhet forgalomba olcsó, gyenge minőségű kínai méz. A botrány Spanyolországban robbant ki, azonban az Országos Magyar Méhészeti Egyesület szerint már hazánkban forgalmazott termékek esetében is előfordul az átverés.


Kínai a méz, de magyar a címke

Magyarország is érintett az európai mézhamisítási ügyben, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) tájékoztatása szerint. A botrány eredetileg Spanyolországban robbant ki, ahol számos esetben uniós, román mézként értékesítik a silány minőségű kínai importot.

„A világ leghitványabb és legolcsóbb mézeit más eredet feltüntetésével értékesítik. Önmagában – a kereskedelmi láncok és fogyasztók tiltakozása miatt – eladhatatlan mézek eredetét eltüntetik és „eladhatóbb” eredetet tüntetnek fel a címkén”

- áll a OMME honlapján.

Az egyesület a tájékoztatója arra is kitér, hogy idehaza magyar zászlóval díszített címkével, „EU-országokból és EU-n kívüli országokból” eredetmegjelöléssel is forgalmaznak teljes egészében kínai mézet. Az egyesület vizsgálatokat kezdeményezett az ügyben.

Spanyolországban kezdődött

Spanyolország az Unió legnagyobb méztermelő országa, mégis jelentős a portugál és kínai mézimportja. 2015-ben például Spanyolország közel 18 000 tonna mézet hozott be Kínából, tavaly Portugáliából pedig több mint 6000 tonnát. Az olcsó, gyengébb minőségű Kínából származó méz 2021 év elején azonban gyakorlatilag eltűnt a spanyol boltok polcairól, de megjelentek helyettük az uniós román méz.

A Romániából érkező méz ára a spanyol piacon 1,62 euró/kg, a Kínából származó pedig 1,27 euró/kg, ami a legolcsóbb a világon. Egy tonna méz esetében ez igen jelentős, 350 euró különbséget jelent. Az érdekvédők gyanúja szerint ez a méz kínai méz lehet, csak átcímkézik románná. Előfordulhat szerintük az is, hogy a méz ugyan részben kínai, de román mézzel keverik, esetleg a spanyol mézet keverik kínai mézzel Portugálián vagy Románián keresztük és spanyol mézként kínálják, így verik át a fogyasztókat. A legszomorúbb azonban az a dologban, hogy ez a trükk nem is illegális.

„Az európai és nemzeti jogszabályok számos kiskaput és párhuzamos rendelkezést tartalmaznak, amelyek szélesre tárják az ajtót az ilyen gyakorlatok előtt. Van egy irányelv, két európai rendelet, egy útmutató az alkalmazásukhoz, egy vámkódex, valamint egy tavaly kiadott spanyol királyi rendelet. Ha a román mézet 51 százalékban kínai mézzel keverik, a kapott terméket román méznek nevezhetik”

– áll már az Agrokép.hu cikkében. A mézben lévő pollenszemcsék vizsgálatával azonban meg lehet állapítani a termék származási helyét. Most ezen dolgoznak a szakemberek.

A magyar méhészet helyzetével korábban mi is foglalkoztunk. Ebben a cikkünkben olvashat a hazai iparág kihívásiról.

The Conversation

Ne hagyd ki!