Kevesebb a főállású méhész

Visszaszorulóban vannak a főállású méhészek Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke szerint: a fiatal méhészek jellemzően kevesebb méhcsaládot tartanak és keresetkiegészítésként termelnek csak mézet. Emellett többnyire olyan fiatalok látnak a gazdálkodáshoz, akiknek a családjában korábban nem volt méhész, hiszen ők kevésbé látják a szakma problémáit. Az ő esetükben pár év elteltével jellemzően el is múlik a lelkesedés.

A jövő főállású méhészeinek több okból sincs perspektívájuk. Felborult a természet, hektikussá vált az időjárás, a mézárak nem követik azt, hogy kevés a termés, emiatt pedig a méhcsaládonkénti eredmények is csökkennek. Másrészt azért sincs jövője a foglalkozásnak, mert más szakmák felértékelődtek, sokkal jobban emelkedtek másutt a bérek a méhészkedésből származó árbevételhez képest

– nyilatkozta Bross Péter az Agrárszektor.hu-nak.

Ma körülbelül húszezren méhészkednek hazánkban, a nagy átlaguk pedig 60 év feletti.

Kevés lehet a támogatás

A Zselici Méhész Egyesület elnöke, Mészáros János is nyilatkozott az ügyben a hírportálnak. Ő is észlelte azt a tendenciát, hogy melléktevékenységgé vált a korábban egész családokat eltartó méhészet. A kezdetiekhez képest megduplázódott az egyesületi taglétszámuk az évek során, de a méhcsaládjaik száma stagnál, vagyis a fiatalok kevesebb családdal dolgoznak.

A szakember beszélt arról is, komoly problémát jelent, hogy a méz ára nem követi az inflációt. A méhészetre igényelhető támogatások pedig csak arra elegendőek, hogy biztosítsák a méhek átteleltetését, a megélhetést viszont nem.

Ha jobb az méz ára, több lehet a méhész

A Haszon.hu is megkérdezett egy őstermelő méhészt a témával kapcsolatban. Kónya István az idősebb generáció tagja. Keresetkiegészítésként méhészkedik Nyugat-Borsodban mintegy 25 éve. Jellemzően Észak-Magyarországon vándorol a méhéivel a főszezonban, követve a virágzást. Korábban 55 családdal gazdálkodott, az utóbbi években azonban ő is csökkentette az állományát. Jelenleg 12 családot tart.

Azt tapasztaltam, hogyha az egyik évben magasabb a méz felvásárlási ára, a következő évben többen próbálnak szerencsét a szakmában. Mivel idén jellemzően kevés mézet pergettek országosan a termelők, most jobbak az árak, mint az elmúlt években. Kíváncsi vagyok ezért hányan indulnak majd neki a jövő évi szezonnak. Amikor évekig lent volt a méz ára, sokan hagyták ott a szakmát

– mondta az őstermelő.

Kónya István sok problémát lát a generációváltás kapcsán is. Elmondása szerint az idősebb méhészek jellemzően a nagyobb méretű, súlyosabb „nagyboconádi" kaptárakat használják és annak a szabványaihoz vannak igazítva a felszereléseik. Ezekkel a kaptárakkal azonban energiaigényesebb a vándorlás, mint például a „rakodó", vagy a „konténeres" fajtákkal. A fiatalabb generációk éppen ezért az utóbbiakat választják - még ha az új eszköz költségesebb is - és nem veszik át az idősebbek felszereléseit. Ebből kifolyólag az együttműködés kevésbé szoros a generációk között: a különböző szabványok miatt nehezebben megy a közös munka. Az idősebb generációknak pedig nem éri meg anyagilag a régebbi eszközeik modernizációja.