A vegetáció és a virágzás beindulása elhozta az idei méhészeti szezon kezdetét az országban. Az idei évet azonban jelentős veszteségekkel kezdhetik a hazai méhészek.
Megtépázott méhállománnyal indul a szezon
Beindult a hazai méhészeti szezon, miután országszerte nyílnak az első mézet adó méhlegelők. Ezek a repce, a hárs és az akác, utóbbi virágzása május második hetétől várható, tehát a főállású méhészek már reggeltől estig a kaptárak mögött állnak. (…) A csapadékhiányos tél kedvezőtlenül érintette a méhlegelőket. Bár az április – a hűvös, szeles nappalai miatt – rossznak volt mondható, ha most beköszöntene a jó idő, az a következő két hétben ideális termést is eredményezhetne
– nyilatkozta Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke az InfoRádiónak.
A szakember hozzátette, hogy a nagyjából 20 ezer magyarországi méhész körülbelül 1,2 millió méhcsaláddal telet be tavaly. Viszont a családok 20 százaléka elpusztulhatott, valamint ugyanennyi gyengülhetett le, így csupán 6-700 ezer családdal indulthatott a 2022-es szezon.
A szakember szerint az állomány csökkenésének több ok lehet, de leginkább két dologra vezethető vissza. Eredhet a méhész szakmai hiányosságaiból, de érhette a rovarokat valamilyen rossz környezeti hatás is, mint például permetszerek miatti mérgezés. A családszámot a méhészek év közben azonban vissza tudják állítani, de ez sok munkával és kiadással jár.
Számíthatnak támogatásra
Az elnök arról is beszélt, hogy egyre több állami támogatásra számíthatnak a hazai méhészek.
Idén már méhcsaládonként 1000 forintot lehetett igényelni, amit május második felében utalnak a méhészeknek. Emellett egy hárommilliárdos állami program is segíti a szakmát, valamint nemrégiben került bejelentésre Nagy István agrárminiszter részéről, hogy a magyar kormány – az EU-ban elsőként – méh állatjóléti pályázatot hirdet, 10 milliárd forintos keretösszeggel
– idézi a portál az elnököt.
Bross Péter kitért a tisztességes kereskedelem fontosságára is a mézszektorban. A hazai méhészek természetes mézet termelnek, de csak más iparági szereplők fair piaci magatartása mellett lehetnek sikeresek. Ezért az OMME folyamatosan ellenőrzi az üzletekben forgalmazott méztermékeket, mivel a nem nektáreredetű cukorból eredő minőséghamisítás mellett egyre több az eredethamisítás is.
Ilyen a piac
Néhány napja EBBEN a cikkünkben írtunk róla, hogy a mézalapú termékekre a kereslet igen gyorsan változhat. Egy jelentős méhészet vezetőjének elmondása szerint hazai piac elsősorban a folyós, aranysárga mézet kedveli, a sűrűbb, kristályosabb fajtákat – mint például amilyen a repceméz – kevésbé. Tavaly azonban váratlanul az utóbbi is egyik pillanatról a másikra fogyott el. A megelőző szezonban viszont az akácméz ára kissé visszanyomta a hazai keresletét, és sokan álltak át az olcsóbb vegyesvirágmézre.
2021 egy gyengén közepes év volt, 2020-ban a repceméz volt a legjobb, de tavaly elfagyott, így az minimális lett tavaly. Az időpont, a hőmérséklet, a család összetétele és az időzítés is kulcsfontosságú
– tette hozzá a szakember.
Egy kilogramm akácméz jelenleg nagyjából 3700 forintba, egy kiló ámorakácméz pedig 3000 forintba kerül. A lépesmézért körülbelül 4500 forintot kérnek, propoliszos mézből egy fél kiló viszont 3700 forint. A különleges és szuperegészséges méhkenyérnek továbbra is kiugróan magasabb az ára: 6800 forintért is találni 100 grammos kiszerelést (68 ezer Ft/kg).
A szakértő szerint manapság ahhoz, hogy valakinek anyagilag megérje méhekkel foglalkozni, a szorgalmon, a precízségen és a szakértelmen túl az is szükséges, hogy maga értékesítse a termékeit a fogyasztóknak. Érdemes a termékkínálatban nem csak a színtiszta mézre fókuszálni, hanem piacon kell lenni akár méhpempővel, viasszal, vagy virágporral is. Továbbá a türelem is fontos erény a szakmában.
A kicsinek is úgy tudok örülni, mint a nagynak. Ha 20 deka méhpempőt tudok leszedni, annak is örülök, mint ahogyan a 10 kilónak is. Maximálisan kell foglalkozni a méhekkel, a többi már az időjáráson és a szerencsén múlik
– tette hozzá a méhész.
