A közelmúltban bebizonyosodott, hogy a Spanyolországból induló mézhamisítási botrány elérte hazánkat is. A Nébih több terméket is visszavolt az üzletláncok polcairól. Most újabb fejezetéhez érkezett a ragacsos történet.
Botrány a méz hazai piacán
Novemberben derült ki, hogy a legnagyobb hazai mézértékesítő, Klenáncz József akácméz áron árult nem akácmézet. A Nébih is megállapította a jogsértést, ezért három termékét is kivonta a forgalomból. Emellett büntetést is kiszabott a gyártóra. A bírság pontos mértékét a Nébih ugyan nem árulta el, annyit azonban közölt róla, hogy meghaladta a 2,5 millió forintot – írja a 24.hu.
Az említett termékek egyébként a Tesco, a CBA, a Spar, az Auchan és a Metro kínálatában is szerepeltek. A hírportál ezért felkereste az említett üzletláncokat, hogy megtudja, mennyit adtak el az érintett termékekből, valamint forgalmaznak-e még Klenáncz-termékeket.
Választ a Tescótól és a Spártól kaptak, azonban nem tudtak adatot szolgáltatni az eladott mennyiségről. Az viszont tény, hogy a facélia méz – mellyel Klenáncz kereskedett – és az akácméz felvásárlási ára között komoly különbség van – írja a portál.
Forrásaik szerint az akácméz nagykereskedelmi ára kilónként 1300–1500 forint között mozog, amíg az akác 2200–2300 forintba kerül. Ez mintegy 800 forint extra profitot jelenthet kilónként.
A cikk azt is megjegyzi, hogy valószínűleg nem jelentett komoly problémát kifizetnie a vállalkozónak a büntetést, hiszen a +Dick Kereskedelmi Kft.-jének (ezzel a cégével nyolc magyarországi CBA-üzlet tulajdonosa) tavaly 1 milliárd 825 millió forint volt a bevétele, az adózás előtti eredménye pedig 73 millió forintot tett ki.
A Spar és a Tesco azonban még forgalmazza azokat a Klenáncz-mézeket, amelyeket nem vont be a Nébih. Leállították azonban a termékei további rendelését, valamint a Spar belső vizsgálatot indított az ügyben.
A nemzetközi botrány
A Haszon.hu is írt róla a közelmúltban, hogy hamisított méz lehet forgalomban hazánkban. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) közölte ugyanis, hogy uniós, vagy néha magyar címke alatt kerülhetett forgalomba olcsó, gyenge minőségű kínai méz. A botrány eredetileg Spanyolországban robbant ki, ahol számos esetben uniós, román mézként értékesítik az olcsó és silány minőségű kínai importot.
„A világ leghitványabb és legolcsóbb mézeit más eredet feltüntetésével értékesítik. Önmagában – a kereskedelmi láncok és fogyasztók tiltakozása miatt – eladhatatlan mézek eredetét eltüntetik és „eladhatóbb” eredetet tüntetnek fel a címkén”
- áll a OMME honlapján.
Az egyesület a tájékoztatója arra is kitér, hogy idehaza magyar zászlóval díszített címkével, „EU-országokból és EU-n kívüli országokból” eredetmegjelöléssel is forgalmaznak teljes egészében kínai mézet. Az egyesület vizsgálatokat kezdeményezett az ügyben.
Spanyolországban kezdődött
Spanyolország az Unió legnagyobb méztermelő országa, mégis jelentős a portugál és kínai mézimportja. 2015-ben például Spanyolország közel 18 000 tonna mézet hozott be Kínából, tavaly Portugáliából pedig több mint 6000 tonnát. Az olcsó, gyengébb minőségű Kínából származó méz 2021 év elején azonban gyakorlatilag eltűnt a spanyol boltok polcairól, de megjelentek helyettük az uniós román méz.
A Romániából érkező méz ára a spanyol piacon 1,62 euró/kg, a Kínából származó pedig 1,27 euró/kg, ami a legolcsóbb a világon. Egy tonna méz esetében ez igen jelentős, 350 euró különbséget jelent. Az érdekvédők gyanúja szerint ez a méz kínai méz lehet, csak átcímkézik románná. Előfordulhat szerintük az is, hogy a méz ugyan részben kínai, de román mézzel keverik, esetleg a spanyol mézet keverik kínai mézzel Portugálián vagy Románián keresztük és spanyol mézként kínálják, így verik át a fogyasztókat. A legszomorúbb azonban az a dologban, hogy ez a trükk nem is illegális.
Az európai és nemzeti jogszabályok számos kiskaput és párhuzamos rendelkezést tartalmaznak, amelyek szélesre tárják az ajtót az ilyen gyakorlatok előtt. Van egy irányelv, két európai rendelet, egy útmutató az alkalmazásukhoz, egy vámkódex, valamint egy tavaly kiadott spanyol királyi rendelet. Ha a román mézet 51 százalékban kínai mézzel keverik, a kapott terméket román méznek nevezhetik
– áll már az Agrokép.hu cikkében. A mézben lévő pollenszemcsék vizsgálatával azonban meg lehet állapítani a termék származási helyét. Most ezen dolgoznak a szakemberek.
