A méhek és a növényvédelem
Újszerű fejlesztéssel állt elő egy kanadai cég a közelmúltban: létrehoztak egy természetes anyagokból álló gombaölő port, amely képes megakadályozni a penészgombák kialakulását a gyümölcsökön. Ebben még nem is lenne sok újdonság, azonban a Bee Vectoring Technology nevű cég megoldásával a port közvetlenül méhek szállítják a növényekre – írja a hortidaily.com.
A szert a kaptárakba helyezik, ott a méhekre ragad, a rovarok azt a fák virágaira szállítják, miközben gyűjtik a nektárt. Ez az eljárás gazdaságosabb lehet, mint például a permetezés, hiszen a permetet mindenre ráfújják, így nem csak a növény azon részére jut, ahol szükség van rá. Ezért a permetből nagy mennyiség kárba vész. A technológia használatával - ha minden igaz – időt, munkát és pénzt takaríthatnak meg a permetezést elhagyó a gazdák.
A cikk szerint, mivel a méhek száma világszerte csökken, ezért is nagy szükség lehet erre az új technológiára, hiszen a méhek a gombaölő szállítása közben beporzást is végeznek. Emellett az anyag nem ártalmas a méhekre, néhány vegyszerrel, permettel ellentétben.
A gazdák egyébként méhekkel teli kaptárokat is bérelhetnek a cégtől ehhez a munkához. A méhek otthona ráadásul egyéb fejlesztésekkel is el van látva. Létezik például olyan kaptárjuk, ami egy fa formáját utánozza, valamint olyan anyagból készült, ami elűzi a halálos atkákat.
A cikk azonban nem tér ki arra, hogy az a méz, amit abból a nektárból kapnak, amit a méhek a gombaölőszer kihordása alatt gyűjtenek, fogyasztható-e egyáltalán.
Sokoldalú méhek
Nem a mezőgazdaság az egyetlen terület, ahol a méheket a nektárgyűjtés mellett más célokra is használni kívánták. 2021 első felében például a hollandiai Wageningen Egyetem tudósai több mint 150 méhet vizsgáltak, hogy alkalmasak-e a koronavírus észlelésére. A méheknek hihetetlenül kifinomult szaglásuk van, több kilométeres távolságból is be tudnak azonosítani egy virágot. Mint kiderült, az apró állatok képesek különbséget tenni a szagok között, és néhány perces betanítással jelezni tudják, ha egy konkrét illatot éreznek.
A kísérlethez egy koronavírussal fertőzött nyércet használtak. Minden egyes alkalommal, amikor a fertőzött szagmintával érintkeztek a méhek, cukros vizet kaptak jutalmul. A vírusmentes mintákért viszont nem kaptak semmit.
Rövid időn belül a méhek különbséget tudtak tenni a kapott szagminták között. Ha koronavírusos élőlény volt a közelükben, elkezdték öltögetni a szívószervüket, várva a cukros vizet. Ha egészséges példánnyal érintkeztek, zümmögtek tovább, mintha mi sem történt volna.
A kutatók itt nem álltak meg. Egy olyan eszköz kifejlesztésébe kezdtek, amely egyszerre több méhet be tud tanítani a vírus érzékelésére. Ezeket a méheket később arra használnák, hogy azonosítsák azokat a területeket, ahol a COVID-19 jelen van a levegőben.
Ha bővebben érdekel a téma, itt olvashatsz róla a cikkünkben.
