Hazánk kezdeményezésére szigoríthatja az Unióban forgalomba kerülő mézek eredetmegjelölésére vonatkozó szabályozását az EU. Magyarország ennél is gyorsabban léphet az ügyben.
Egyre több volt a szabálytalanság
Az elmúlt években – egészen 2021 második feléig – kevés visszaéléssel és hibával találkozott a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a Magyarországon forgalomban lévő mézeknél. Az utóbbi hónapokban azonban számos eset miatt kellett intézkedniük.
„Több alkalommal is látókörünkbe kerültek olyan tételek, amelyek növényi eredete eltér a termék megnevezésében megjelölt növénytől. Ez a jogsértés hamisításnak minősül”
– tájékoztatott a Nébih.
Ebben az évben összesen 424 mézet ellenőrzött a hivatal. Legutóbb november végén kellett intézkedniük, miután egy hazai mézcsomagoló üzem terméke bizonyult hamisnak. Azt követően kezdték el vizsgálni Klenáncz József termékét, miután a hazai mézipar több szereplője laboratóriumi vizsgálatokra hivatkozva jelezte, hogy a cég forgalomban lévő „akácmézének” nincs sok köze az akáchoz – írja a MagyarNemzet.hu.
Több vizsgálat folyik
A Nébih szerint jelenleg több termék van eljárás alatt hasonló okokból. A hatóság jelenleg fokozottan ellenőrzi a Magyarországon forgalmazott mézeket.
A legtöbb probléma gyengébb minőségű kínai mézekkel volt: a külföldi mézkeverékek csomagolását ugyanis magyar eredetre utaló dizájnnal hozták itthon forgalomba. Az ilyen szabálytalanságok jogsértésnek minősülnek, ezeket a hatóság már szankcionálta. A mézhamisításon ért vállalkozások pedig több millió forint büntetéssel is sújthatóak.
Magyarország kezdeményezésére ráadásul hamarosan módosíthatja az Unió az EU-ban forgalomba kerülő mézekre vonatkozó szabályozását. Eszerint a több országból származó mézkeverékek esetében kötelező lesz feltüntetni a származási országok nevét, a keverékhez felhasznált mézek csökkenő mennyiségi sorrendjében.
Hazánk ezen szabályozás kapcsán pedig megelőzheti az Uniót. A Nébih ugyanis kezdeményezte a Magyar Élelmiszerkönyv módosítását az ügy érdekében.
Nemzetközi botrány
A forgalomban lévő mézekkel kapcsolatos botrányok nem csak a hazánkra, hanem az EU több országára jellemzőek voltak a közelmúltban. Az első nagy vihart kavart esetről idén Spanyolországból lehetett hallani. Az ibériai ország az Unió legnagyobb méztermelője, mégis jelentős a portugál és kínai mézimportja. 2015-ben például Spanyolország közel 18 000 tonna mézet hozott be Kínából, tavaly Portugáliából pedig több mint 6000 tonnát. Az olcsó, gyengébb minőségű Kínából származó méz 2021 év elején azonban gyakorlatilag eltűnt a spanyol boltok polcairól, de megjelentek helyettük az uniós román méz.
A Romániából érkező méz ára a spanyol piacon 1,62 euró/kg, a Kínából származó pedig 1,27 euró/kg, ami a legolcsóbb a világon. Egy tonna méz esetében ez igen jelentős, 350 euró különbséget jelent. Az érdekvédők gyanúja szerint ez a méz kínai méz lehet, csak átcímkézik románná. Előfordulhat szerintük az is, hogy a méz ugyan részben kínai, de román mézzel keverik, esetleg a spanyol mézet keverik kínai mézzel Portugálián vagy Románián keresztük és spanyol mézként kínálják, így verik át a fogyasztókat. A legszomorúbb azonban az a dologban, hogy ez a trükk nem is illegális.
„Az európai és nemzeti jogszabályok számos kiskaput és párhuzamos rendelkezést tartalmaznak, amelyek szélesre tárják az ajtót az ilyen gyakorlatok előtt. Van egy irányelv, két európai rendelet, egy útmutató az alkalmazásukhoz, egy vámkódex, valamint egy tavaly kiadott spanyol királyi rendelet. Ha a román mézet 51 százalékban kínai mézzel keverik, a kapott terméket román méznek nevezhetik”
– áll már az Agrokép.hu egy korábbi cikkében. A mézben lévő pollenszemcsék vizsgálatával azonban meg lehet állapítani a termék származási helyét. Most ezen dolgoznak a szakemberek.
A méhhamisítási botrányunkról többet ebben, vagy esetleg ebben a cikkünkben olvashatsz.
