Egyre kevesebben költöznek ki Budapestről a korábbi igen népszerű, ezért jócskán megdrágult településekre - Vácra, Budaörsre, Dunakeszire -, miközben Vácrátót, Budajenő, Nagytarcsa, Szada népességszáma jelentősen növekszik.
A 2023-as évben jelentősen csökkent a Budapest agglomerációjába költözők száma az előző évekhez képest. A tendencia igaz mind a fővároshoz közel eső, mind a kisebb településeken. Míg 2019-2022 között évente átlagosan több mint 24 ezer ember költözött a fővárosból Pest vármegyébe, addig ez a szám 2023-ban már csak 15 218 volt - írja az Economx.
A nagyok és drágák a vesztesek
Az agglomerációs övezet települései között azonban jelentős különbségek figyelhetők meg a kiköltözési tendenciákat illetően: míg egyes helyeken a létszámnövekedés meghaladta a 2%-ot, másutt negatív mérleget mutattak a számok.
A csökkenés elsősorban a mostanában igen népszerű, ám megdrágult településeket érintette, például Vácot, Budaörsöt, Dunakeszit, Törökbálintot, Gyált vagy Vecsést. Ezzel szemben az olyan kisebb települések, mint Vácrátót, Pilisjászfalu és Budajenő, vonzóbbak lettek a költözők számára, és akár 10% feletti létszámnövekedést is produkáltak.
A mintegy kétezer lelkes Vácrátót például több mint 24 százalékkal, Pilisjászfalu és Budajenő 19, illetve 14 százalékot meghaladóan, míg Nagytarcsa és Szada 13, illetve 11 százalékkal gyarapodott.
Ezek a kisebb helyek a nagyobb, drágább települések közelségével és alacsonyabb ingatlanáraikkal kínálnak vonzó alternatívát az új lakóknak. Vácrátót például Telkihez hasonlóan a közeli Piliscsaba miatt lett népszerű.
A Budapest agglomerációs hálójába tartozó kisebb városok, falvak 2021-ben profitáltak a legtöbbet, akkor 12.406-tal tudták növelni a lélekszámukat. E nyereség 2022-ben 7.504 volt, míg tavaly már csak 3437.
Gyomrost kapott, de már elkezdett talpra állni
Tavaly egyébként az elmúlt tíz év legrosszabb eredményeit produkálta a lakáspiac Magyarországon a kereslet alakulása és a lakáspiaci forgalom, azaz az adásvételek számát tekintve. Már vannak azonban arra utaló jelek, hogy a magyarországi lakóingatlanok piaca újra lendületben jön a múlt évi megtorpanás után. Az év első hetei például látványos keresletnövekedést hoztak, de ebben természetesen a bázishatás is szerepet kapott. Az kezdődő élénkülés az infláció jelentős lassulásának, ezzel összefüggésben jelentősen csökkenő lakáshitelkamatoknak, valamint a reálbérek emelkedésének köszönhető. Utóbbi pedig támaszt ad a lakáspiacnak a következő időszakban is.
