A budapesti belvárosi lakáspiacon megnőtt a kereslet a nagy alapterületű, több részre osztható, ezért panzióként is üzemeltethető ingatlanok iránt. Ezek ugyanis nem tartoznak a rövid távú lakáskiadást tiltó szabályozás alá.
Megtalálták a kiskaput a befektetők az Airbnb-engedélyezési moratórium árnyékában – tudta meg a Világgazdaság szereplőktől. Az Airbnb-szigorítás 10-15 százalékos keresletcsökkenést okozott, de a kieső, újabban nagyrészt kínai vásárlókat felváltották az állampapíros vevők és azok, akik a tilalom által nem érintett panzióüzemeltetési engedélyre pályázva nagy lakásokat keresnek. Ezen a részpiacon sláger a három lakóegységre bontható lakás, amit a klasszikus belvárosban, az V., a VI. és a VII. kerület belső részein keresnek sokan - mondta a portálnak Kétszery Zsuzsa a Duna House-tól.
A szakértő szerint a lakások ára egy év alatt átlagosan 10 százalékkal nőtt, és még nincs vége, az áremelkedés tovább tart. Az állampapírok visszaváltásából származó tőke jelentős része, akár 25-30 százaléka is meg fog jelenni az ingatlanpiacon, hiszen ugyanaz az értékpapír 6-8 százalékos kamattal, 5 százalékos infláció mellett már nem olyan jó befektetés.
Minimális az alku
Három éve nem volt annyira szűk az alku tere a lakáspiacon, mint a téli hónapokban – derül ki az OTP Ingatlanpont adataiból. A meghirdetett árhoz képest december és február között átlagosan 5,5%-ot sikerült alkudni a vevőknek, budapesti panellakásoknál szinte semmit.
A fővárosban a nem panel lakások alkuja 2,1% volt átlagosan, viszont a családi házak esetében 5,7%-kal alacsonyabb volt a vételár, mint a kínálati ár, ez ráadásul növekedés az előző évi adatokhoz képest.
Hasonlóak a piaci viszonyok a megyei jogú városokban is, ahol a panelek áraiból átlagosan 2,8%-ot tudtak alkudni a vevők, míg a nem panel lakások és a házak esetében ez 4,3-4,4% volt, az utóbbi arány viszont Budapesttel ellentétben itt látványosan szűkül.
