Budapest VI. kerületében a lakosok szűk többsége a rövid távú lakáskiadás betiltása mellett voksolt az ügydöntő népszavazáson. Milyen hatása lehet ennek a turizmusra, az ingatlanpiacra?
A rövid távú szálláskiadás tiltása mellett voksolt a terézvárosi szavazók többsége. Az Airbnb-típusú szálláshelyek betiltásáról szóló ügydöntő szavazáson két hét alatt 6083 terézvárosi voksolt, 54 százalékuk, 3265-en szavaztak igennel, 2818-an pedig nemmel. 2026. január elsejétől nulla napban határozza meg a terézvárosi önkormányzat azoknak a napoknak a számát, melyeket rövid távú lakáskiadásra lehet használni a kerületi ingatlanpiacon.
Terézváros a főváros második legkisebb, de második legsűrűbben lakott kerülete. A 35 ezer lakosú kerület 29 ezer lakásának harmadában nem élnek életvitelszerűen. Az Airbnb-s adatközlő AirDNA oldal szerint a főváros 15 ezer Airbnb szállásának ötöde itt van.
A tiltás támogatói azt remélik, hogy ezzel csökkennek az albérleti díjak, több hosszú távon bérelhető lakás kerül a piacra, a házakban pedig megszűnik a turisták napi cserélődése és az ezzel járó kellemetlenségek.
Az Airbnb témája lakhatási és nem turisztikai kérdéskörígy reagált a történésekre Nagy Márton. A nemzetgazdasági miniszter hozzátette, hogy Szentkirályi Alexandra fideszes politikus javaslatára vár, aki azt nyilatkozta még a népszavazás előtt, azt javasolja a kormánynak, az eredménynek megfelelő budapesti vagy akár országos szabályozást hozzanak.
Az ATV Híradónak nyilatkozó szakértő szerint azonban a budapesti vendégéjszakák harmadát nyújtó Airbnb esetleges teljes tiltása, igenis turisztikai kérdés, amivel a magánszállásadók, a helyi vendéglátás és a kiskereskedelem is sokat veszítene.
“Egy német turista elmegy inkább Prágába vagy Krakkóba, ha ő egy lakásban szeretne lakni és nem egy szállodai szobában. És amúgy a német és francia turisták között felülreprezentáltak azok, akik az Airbnbket jobban szeretik, mint a szállodákat, és gyakorlatilag ők a legtöbbet költő turisták közé tartoznak a KSH adatai szerint” – magyarázta Hanti Gergely, a bnbinfo.hu oldal szerkesztője.
A Magyar Apartmankiadók Egyesületének elnöke a Magyar Nemzetnek azt nyilatkozta, hogy a jelenleg Airbnb-ként működő lakások egy része, amely megfelel a feltételeknek, át lesz alakítva hostellé. A többi, jelenleg rövid távon kiadott lakás azonban üresen lesz tartva, és úgy lesz használva mint egy passzív befektetési forma, egy részvény, ahol az ingatlan-áremelkedésből profitál a tulajdonos. Vagyis ebben az esetben sem nő az albérletek száma.
Sok nagyvárosban téma a korlátozás
Európa több városában téma a rövid távú lakáskiadás szabályozása. Valencia visszaszorítaná a feketén kiadott apartmanokat, a legálisan működőknél is korlátozásokat vezetne be. A szabályokat megszegő bérbeadókat akár 600 ezer eurós (240 millió forint) bírsággal fenyegeti. Barcelona 2029-től betiltja a rövid távú, turisztikai célú lakáskiadást. Horvátországban az épület társtulajdonosai 80 százalékának hozzá kell járulnia az ilyen típusú hasznosításhoz.
