Törvényben akarja szigorítani a horvát kormány a rövid távú, turisztikai célú lakáskiadást, amit sokan az Airbnb weboldallal azonosítanak. A kabinet már elfogadta a javaslatot, ami hamarosan a parlament elé kerül. A lépés oka: a tömegturizmus miatt megdrágult a lakhatás, szűkült a hosszú távon bérelhető kínálat.
A törvényjavaslat egyik újdonsága, amellyel visszavetnék a lakások turisztikai célú, rövid távú bérbeadását, hogy az épület társtulajdonosai 80 százalékának hozzá kell járulnia az ilyen típusú hasznosításhoz. A Horvát Statisztikai Hivatal adatai szerint Horvátországban a lakásállomány 40 százalékát nem lakhatásra használják. Ezért a cél az, hogy az a valamivel több mint 900 ezer lakás visszakapja elsődleges és eredeti funkcióját - írja a Portfolio.
Egy családnak az albérlet havi 330 ezer forint
Főleg a tengerparti városokra jellemző, ahol sok esetben többgyerekes családok kerülnek utcára a turisztikai szezon kezdetével, mert a tulajdonosok felmondják a bérleti szerződéseket. A lakások átlagos négyzetméterára Zágrábban meghaladja a 3000 eurót (1,18 millió forint), az albérleteké pedig a 14 eurót (5500 forint), ami egy 60 négyzetméteres lakás esetében 840 eurónyi (330 ezer forint) kiadást jelent egy család számára havonta.
Forrong a mediterrán vidék lakossága
A tömegturizmus káros hatásai nem csak Horvátországot sújtják. Valencia visszaszorítaná a feketén kiadott apartmanokat, a legálisan működőknél is korlátozásokat vezetne be. A szabályokat megszegő bérbeadókat akár 600 ezer eurós (240 millió forint) bírsággal fenyegeti. Barcelona 2029-től betiltja a rövid távú, turisztikai célú lakáskiadást.
Görögországban mozgalom indult a tengerpart visszaszerzéséért, a Kanári-szigeteken és Mallorcán tüntettek a turizmus káros hatásai - árak emelkedése, közlekedési dugók, környezetszennyezés, az egészségügyi rendszer túlterhelése - ellen. Velence belépődíjat vezetett be bizonyos napokon a turizmus fékezéséért.
