Gyors internetet biztosan, televíziót kevésbé igényelnek az albérletet kereső diákok. Úgy tűnik, az elszálló bérleti díjak miatt egyre több egyetemista szorul ki a belvárosból.
Nincsenek toronymagas igényei az egyetemistáknak, ha albérletet keresnek
Televízióra nem feltétlenül, erős és gyors internetelérésre azonban biztosan szüksége lesz a lakást bérlő diáknak. (…) Nagyon fontos szempont az egyetemisták számára a könnyű és gyors megközelíthetőség, ám a magas árak miatt egyre többen választják a külső kerületeket. (…) Ideális, ha az adott ingatlan nagyobb közlekedési csomópont környékén, metróvonal mentén helyezkedik el
- sorolta Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője a diákokkal kapcsolatos albérletpiaci trendeket a VG-nek.
Hozzátette, azok az egyetemisták, akik nem szeretnének lakótársakat, gyakran választják a garzonlakásokat. Viszont ezeknél különösen fontos, hogy gépesítettek és bútorozottak legyenek. Rendelkezniük kell mikrosütővel és tűzhellyel, de a sütőt nélkülözhető. Azonban a mosógép és a hűtőszekrény elengedhetetlen. Egyébként praktikus az extrakeskeny mosógép, az összecsukható kanapéágy, a kis étkezősarok, az ötletes tárolómegoldás, esetleg a falra szerelt televízió.
Megjegyezte, a rohamosan növekvő bérleti díjak miatt egyre lejjebb adnak az egyetemisták az igényeikből. Manapság sokan olyanok is kénytelenek mással társulni egy lakáson, akik korábban nem szerettek volna lakótársat. Ilyenkor persze elvárás a külön hálószoba.
Rávert a vidék a fővárosra az albérletek drágulásában
Egyébként a fővárosban a téglalakások átlagos havi bérleti díja 227 ezer forintra nőtt idén, ez az érték 10 százalékkal múlja felül a tavalyi éves átlagot. A legnagyobb vidéki városokban az év első öt és fél hónapjában átlagosan 174 ezer forintért lehetett bérlakáshoz jutni, ez az árszint azonban a tavalyinál 38 százalékkal magasabb - közölte az Otthon Centrum (OC).
A téglalakások idei bérbeadásai alapján a fővárosban a VI. kerület a legdrágább átlagosan 317 ezer forintos havi díjjal, amelyet a II. kerület 305 ezer, az I. kerület 300 ezer és az V. kerület 283 ezer forinttal követ. A többi budai és belvárosi kerületben 200 ezer forint körül alakult, míg a pesti külső városrészekben 170 ezer forint az átlagos havi bérleti díj.
A fővárosban az egyszobás tégla lakásokért átlagosan 145 ezer forintot kértek, míg a kétszobásokért 214 ezer, a háromszobásokért 293 ezer forintot.
A vidéki megyei jogú városok között Győr és Székesfehérvár "elhúzott" a többi várostól, mivel a havi átlagos bérleti díj megközelítette a 200 ezer forintot. Ezzel szemben Szegeden, Kecskeméten és Debrecenben még mindig 140 ezer forintot kértek a tulajdonosok egy hónapra.
A közlemény szerint a panellakásokat Budapesten és a vidéki városokban egyaránt olcsóbban lehet bérelni, és minél nagyobb lakásról van szó, annál kedvezőbb az ár a téglalakásokhoz viszonyítva. A panellakások bérleti díja a belvárosban és Budán átlagosan 175 ezer, a külső pesti kerületekben 145 ezer, míg a vármegyeszékhelyeken 113 ezer forint.
Ugyanakkor a paneleknél jelezték, hogy a garzonok esetében a házgyári lakások alig olcsóbbak a téglából épült garzonoknál, de a két- és különösen a háromszobás lakások már kedvezőbb bérleti díjjal kerülnek a piacra.
