Egy éve, még a koronavírus árnyékában, a szakértők idén tavaszra 7-8 százalékos díjnövekedést prognosztizáltak, azonban a lakásbérleti díjak emelkedésének üteme ezt a várakozást jócskán túlszárnyalta. Az OTP Ingatlanpont szakértője az ingatlanbérleti piac vártnál gyorsabb visszarendeződésének okait és a jövő kilátásait vizsgálja.
Rekordot rekordra halmoz az ingatlanpiac és úgy tűnik, hogy kicsivel több, mint egy év kellett hozzá, de a lakásbérleti piac is felpörgött. Februárban a kínálati árak a fővárosban megközelítették, míg országos szinten 2,5 százalékkal meg is haladták a járvány előtti árszínvonalat. Az előző hónaphoz viszonyítva országosan közel 2, a fővárosban 1,5 százalékkal, éves szinten pedig 16,1 (országos) és 16,5 (Budapest) százalékkal növekedtek az átlagos bérleti díjak.
Míg egy éve a koronavírus járvány, addig most az orosz-ukrán fegyveres konfliktus és részben az ennek következtében fellépő gazdasági bizonytalanság olyan tényezők, amelyek szinte napról-napra alakítják a lakásbérleti piacot, azonban hosszú távú hatásaik megjósolhatatlanok. A keresleti oldal egyértelműen bővült és további növekedése várható, a februári lakásbérleti díjak pedig valóban a korábbi csúcsidőszak számait idézik, azonban az időközben meghatározóvá vált inflációs nyomás miatt a reálértékű bérleti díj emelkedés ennél alacsonyabb
– mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
Az országos viszonylatban tapasztalt 2020. decemberi mélypont óta, immár 14. hónapja tartó folyamatos áremelkedés kirívónak tűnhet, ugyanakkor megfigyelhető volt már korábban is hasonlóan hosszú növekedési periódus, például 2018 folyamán. E mellett fontos figyelembe venni azt is, hogy jellemzően az alacsonyabb árszínvonalú területeken következett be a lakásbérleti díjak legnagyobb arányú növekedése és a közelmúltban elindult inflációs folyamatok mellett a relatíve alacsony tavaly januári bázis is az emelkedést indokolták.
Van-e még tere a növekedésnek?
Bár az elmúlt években a budapesti bérleti díjak a nettó jövedelem arányában európai összehasonlításban is kiemelkedően magasak voltak, árnyalja a képet, ha összehasonlítjuk a 2015 óta bekövetkezett lakásár és bérleti díj növekedést. Az MNB adatai alapján 2015 és – legfrissebb hozzáférhető statisztikaként – 2021 harmadik negyedéve között az országos nominális lakásár-szint 2,44-szeresére, a budapesti 2,48-szorosára nőtt, mindeközben a lakásbérleti díjak országosan 40,8, míg Budapesten 32 százalékkal növekedtek.
A bérleti piac keresleti oldalának kilátásai kapcsán több tényező is a bővülés mellett szól. Az orosz-ukrán fegyveres konfliktus miatt hazánkba érkező menekültek már most egyértelműen növelik a keresletet a bérlemények iránt, azonban az, hogy ez egy rövid távú folyamat-e vagy a hazánkba érkező ukrán lakosok hosszabb távon is jelen lesznek-e a piacon, most még nem megjósolható. A járványhelyzet elmúltával az egyetemi és főiskolai hallgatók is feltételezhetően nagyobb számban fognak megjelenni a nyár folyamán a bérleti piacon, és a turizmus területén tapasztalható növekedés is a rövid távú lakáskiadás iránti igény bővülését vetíti előre.
