Könnyen csúszhat egy építkezés vagy ingatlanfelújítás manapság az építőipari szakemberhiány, valami az alapanyag-ellátás akadozása miatt. Néhány jótanácsot ad a szakértő például arra, hogy hogyan csökkenthető a kivitelezés elhúzódásának a kockázata.
Jobb mindent írásba fektetni
Érdemes odafigyelni rá, hogy milyen szerződéseket kötünk egy-egy építőipari beruházás kivitelezőjével.
Csak egy alapos, minden részletre kiterjedő kivitelezési szerződés nyújt védelmet az építtetőnek a határidők és az építési árak élúszása ellen. A szóbeli megállapodás lényegében semmit sem ér
- figyelmeztetett Tibor Dávid, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Hazai Építőanyag-gyártó Tagozatának elnöke az InfoRádióban.
Azonban kérdéses, hogy az építtető magánszemélynek milyen garanciái lehetnek a szakember- vagy alapanyaghiány miatti csúszásokkor. Ezt is írott szerződésekben kell rögzíteni, ahogyan a kötbér mértékét is, hiszen erre sincs általánosan elfogadott érték.
Problémák az importban
Tibor Dávid szerint gondba kerülhet az, aki például Olaszországból származó építőipari termékekkel akarja felszerelni az otthonát. Ugyanis kevesebb olasz áru érkezik a magas energiaárak és az ottani gázellátási problémák miatt, ezért csúszhat a kivitelezést. Problémás árucikkek lehetnek például a téglacserepek, a szálas hőszigetelő-anyagok vagy az égetett kerámiák.
Megemlítette azt is, hogy az elmúlt két évben 25-100 százalékkal drágultak az építőipari alapanyagok. Jellemzően az „energia-intenzív” anyagok ára duplázódott meg.
Felfelé húzza az inflációt az építőipar drágulása
Arról is írtunk, hogy több mint duplája az építésgazdaságban mérhető átlagos áremelkedés az idei inflációnak. Ez a költségnövekedés egyaránt érinti az új építéseket és a felújításokat is az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) szerint.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból megállapítható, hogy amíg az általános infláció az első hat hónapban éves összevetésben 9,4 százalékkal emelkedett, addig az építőalapanyag-iparban 20,4 százalékos, az építőipari termelői áraknál pedig 22,8 százalékos áremelkedés volt mérhető.
