Egyre többen mernek nagyobb kockázatot vállalni, és a megvásárolandó lakás árának 70 százalékára vesznek fel hitelt. Ez részben az állami programokkal, részben az önerő egy helyben topogásával magyarázható.
A Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint, miközben 2023 szeptemberében még a jelzáloghitel-szerződések 23,3 százalékát kötötték 70 százalék feletti LTV-mutatóval – amely a hitel összegének az ingatlan értékéhez viszonyított arányát mutatja meg –, idén márciusra 27,6 százalék fölé nőtt ez az arány.
A hitelszerződések összegét figyelembe véve a 70 százalék feletti LTV-mutatójú kölcsönök súlya pedig már 36 százalék járt márciusban, miközben fél évvel korábban még éppen 30 százalék alatt járt.
A nagyobb terhelés okai között a CSOK Plusz januári megjelenésével újabb, nagy összegű (akár 50 millió forintos), kedvezményes hitelkonstrukció tűnt fel a piacon, ami bátrabbá teheti a gyermekvállalásra készülő igénylőket.
Az ingatlanárak növekedése változatlan önerő mellett pedig nagyobb hitelösszeg felvételét teszi szükségessé.
Kisebb mértékben, de tényező lehet, hogy a fiatal, első saját lakásuk megvásárlására készülő párok az általánosan érvényes, legalább 20 százalékos önerő helyett akár 10 százalékos saját erő bemutatása mellett is kaphatnak lakáshitelt - írja a VG.
Másfélszeresére ugrott a hitelösszeg
Január-május között a bankok 31 ezer új lakás-hitelszerződést kötöttek közel 516 milliárd forint értékben. A szerződésszám másfélszeresére, a volumen két és félszeresére nőtt. Így az egy szerződésre jutó, átlagos összeg 10 millió forint környékéről 16,6 millióra ugrott.
Drágul az új lakáshitel
Június 30-án véget ért az új, piac kamatozású lakáscélú jelzáloghitelek teljes hiteldíjára vonatkozó önkéntes banki THM-plafon. Ez 2024. január 1. óta 7,3% volt. A bankok hirdetményei csak elvétve tartalmaztak a THM-plafonnál magasabb hiteldíjjal rendelkező lakáshiteleket. Az OTP Bank már meg is emelte július 1-jével lakáshiteleinek a kamatát, és várhatóan további bankok fogják követni a példáját július-augusztus folyamán.
